Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXVI. kötet (Budapest, 1890)

93 'ben és B. Mátyásnét i évi, M. Annát fél évi fogházra itéli, ezzel a változtatással a kir. törvényszék Ítéletét helyben hagyja azzal a meghatározással, hogy a Pr. Antal terhére kimondott cselekmény a Btk. 281. §. első büntetési tétele szerint büntetendő szándékos emberölés büntette. Indokolás: Az eljárás nem szolgáltatott támpontot annak •megállapítására, hogy Pr. Antal szeszes italokat mértéktelenül élvezett, annál kevésbé az annak megállapítására fektetett enyhítő körülménynek elismerésére. Ugyanis az ellenkezőről eléggé meggyőző az a tény, hogy a vádlott nyomban az ölés elkövetésével a bűntettre vezető nyomok és dolgok eltávolításához látott olyképen, hogy a levetkőzött megöltre a ruházatot is felhúzta s azt az ölés színhelyétől távol eső helyre hurczolta, még a kést is mellé helyezvén, kétségtelenül az elmetehetségnek teljesen zavartalan voltát bizonyító ama számításból, hogy a bűntettnek a megölt házánál lett elkövetését és saját tettességét palástolni sikerüljön. Nem képez figyelemre méltó körülményt az állítólagos ellenséges viszony két oknál fogva, 1. mert nem nyilvánult az félreismerhetetlen tényekben, tehát létezett volta sem bizonyos, azonban legkevésbé kétségtelen az, hogy az egy házban lakók közt időnként felmerülhetett izetlenségeknek B. Mátyás t. i. a ház gazdája volt az oka s nem Pr. Antal, a ki esti 10 óra tájban is csúf néven nevezte B.-t, mikor ez hollétéről tudakozódott. 2. Mert ha az állítólag előzően fenállott ellenséges viszony, bár ki volt annak az oka, a bűntett elhatározására befolyással bírt volna, ez esetben oly mozzanatot is figyelemre kellene méltatni, a mely az erős felindulást kivetkőztethetné jelentőségéből, a vádlottnak pedig javára semmi esetben sem szolgálna. Egyedüli enyhítő körülmény tehát Pr. javára a büntetlen előélet, ezzel szemben azonban a Btk. 90. §-ának alkalmazását indokoló nagy nyomatékú súlyosító körülményt képez a kegyetlenkedés, a melylyel vádlott a támadás ellen a megállapított nyomok szerint huzamosabb időn át védekező B. Mátyást ennek saját házánál megölte. Ez az oka az elsöbirósági ítéleten a büntetés mértékére nézve tett változtatásnak. Azért is helyesnek találta ugyan a kir. tábla B. Mátyásnénak