Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

49 bezett többi részét pedig megváltoztatja ; alperes kártérítési kötelezettségét kimondja, L. Ferencznek az «esthajnalcsillag románczaj czimü zenemüátirásnak alperesnél készletben lévő példányai elkoboztatását elrendeli, s a kir. törvényszéket utasítja, hogy a felperes által felszámított kárösszeg mennyiségére nézve az 1884: XVI. tcz. iQ. §-a utolsó bekezdésének korlátján belül alperesnek gazdagodása kérdésében a törv. rendts 211. és következő §-ai útmutatásához képest szakértőket hallgasson meg s a kárösszeg kérdésében hozzon ítéletet. Indokok: Mert alperes nem felebbezett s így a felperes kereseti joga valamint a B. és illetve F. a. bemutatott szerződés ellen emelt alperesi kifogások túlhaladott kérdéseket képeznek. Tekintettel tehát arra, hogy ily körülmények közt kétségtelen ugyan, hogy alperes az A. a. zenemüvet a Párisban 1886 márcz. 31-én megjelent * Figaro* czimü napilapból vette át s azt csak az általa kiadott «Pesti Hirlap» czimü napilap mellékleteként küldötte meg előfizetőinek és kétségtelen az is, hogy a C. a. zenemű a Figaróban az utánnyomás tilalma nélkül jelent meg : ezek mellett mindazonáltal tény az is, hogy a B. a. szerződés szerint ugyanazon müdarabnak bármi alakban történhető kiadása vagy sokszorosítása iránti korlátlan tulajdonjog a szerző L. Ferencz által Francziaországot kivéve minden országra, tehát Magyarországra nézve is kizárólag és minden időre felperesnek adatott el s igy ha alperes czég a szerződés vonatkozó kikötéséről tudomással nem birt, felperes kiadó tulajdonos korábban szerzett jogaiban a kérdésben forgó zenemüdarabnak korlátoltabb körben való közzététele által is sérelmet és ebből kifolyólag kárt szenvedhetett; ekként az elsőbiróság Ítéletét a kártérítés kérdésére nézve megváltoztatni, s alperes czég kártérítési kötelezettségét megállapítani annyival is inkább kellett, mert alperes czég beismerte azt, is, hogy a Figaro kiadmányának utánnyomására egyedül ama körülményből tartotta magát jogosultnak, mivel a Figaróban az utánnyomás tilalma kitüntetve nem volt, eme körülmény pedig esetleg szolgálhat védőül a Figaro párisi lap irányában, de nem egyúttal felperes irányában is, ki a B. a. szerződés alapján Magyarországban hasonló körülmények közt szerzett kiadói jogát a Figaro ellenében ép ugy volna jogosítva érvényesíteni, a mint Döntvénytár, uj folyam. XXV. 4