Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

34 által képviselt K. Péter alispán alperes elleni visszahelyezés és kártérítés iránti perében itélt . Az ügy érdeme elbírálásának mellőzésével felperes kereseté­vel alperesség hiányából elutasittatik. Indokok: Cz. Vilmos hit alatt kihallgatott tanú vallomásából kiderült, hogy az Ungmegyében lévő állami utak kavicsozására az államkincstárral szemben Ungmegye mint vállalkozó szerződött. Habár ezen szerződést az alispán mint a megye megbizottja irta alá s habár ezen ügyletből folyólag az alispán a részletekben, külön-külön kieszközölt megyei megbízás nélkül eljárt, mégis tény, hogy K. Péter a peresített birtokháboritást nem mint a megye magánvállalkozója, hanem mint annak törvényes képvise­lője követte el. Tekintve tehát, hogy a megye nevében elkövetett állitólagos jogsértések megtorlására irányult kereset ezen törv. hatósági terület ellen beadandó keresettel annál inkább is orvoslandó, mert az alispán mint magánszemély ellen hozott Ítélet a megye törvényhatósága ellen nem végrehajtható, az érdem elbírálásának mellőzésével felperes keresetével alperesség hiányából elutasítandó volt. (1889 jan. 17-én 297. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. járásbíróság ítéletét meg­változtatja, jelen sommás visszahelyezés ügyében az alperességet megállapítja, s az ügyet érdemileg elbirálandónak mondja ki. Indokok : Alperes K. Péter a tárgyalás rendén felperes kere­setének azt az állítását, hogy az 1887. év márczius havában fel­peres bányájából felperes beleegyezése nélkül követ kezdett fej­tetni, s a kereset beadásáig tényleg 52 köb-öl követ el is hor­datott, beismerte; azt pedig, hogy az önkényü kőfejtést s azzai felperes békés birtoklásának megháboritását Ungmegye közönsé­fének megbízásából követte volna el, nem bizonyította. A tár­gyalás rendén vitatott és Cz. Vilmos, m. kir. államépitészeti hi­vatal-főnök ama vallomásával is igazolt körülményekből kitűnik ugyan, hogy az Ungmegye területén lévő állami utakhoz szüksé­ges kavics szállítására az állammal mint munkaadóval alperes a magánvállalkozó Ungmegye nevében kötött szerződést, az azon­ban csak arra jogosítja fel alperest, hogyha esetleg a vállalkozó megye érdekében járt el, a magánvállalkozó megyét az 1881. évi

Next

/
Thumbnails
Contents