Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

i78 Indokok: Alperes részéről a kereskedelmi ügyletre felhozott azon kifogás, hogy alperes faüzlettel nem iparszerüleg foglalko­zik ; tekintve, hogy beismeri, hogy keresk. czéggel bir, s tekintve, hogy a jelen kereset alapját képező vételi ügylet is a kis-ipar körét túlhaladja, mint az ügylet kereskedelmi jellegére befolyással nem biró tekinteten kivül hagyatván, a peres felek között létre­jött ügylet, mint az 1875. évi XXXV. tcz. 336. §-ának meg­felelő, azon tcz. 259. és 261. §. értelmében kereskedelmi ügyletet képez. A felperességi jog ellen emelt alperesi kifogás pedig tekin­teten kivül hagyandó volt, mivel alperes a keresethez csatolt szer­ződés létrejöttét s kötelező voltát beismervén, mint szerződési viszonyban álló fél alperesithetése helyes alapon történt. A per érdemét illetőleg alperes kártérítési kötelezettsége megállapítandó volt, mert alperes kétségbe nem vonta, hogy a vétel tárgyát ké­pező erdőterületen termett ágakat, fahulladékokat s karókat fel­peres 1879 jun. 24-étöl számítandó tiz év alatt volt jogosítva ki­szállítani s továbbítani, mely jogában felperes a nm. belügyin.-nek 42923,85. sz. a. kelt törvényt pótló szabályrendeletével korlátol­tatott, alperes pedig felperessel szerződési kötelezettségben állván, viszteher mellett engedte felpereseknek át a szerződési jogokat, minélfogva a ptk. 922. §. alapján a szerződés alapján szerzett felperesi jogok sértetlen gyakorolhatása tekintetében szavatosság­gal tartozik, mely kötelezettségét alperesnek a felperesi részről ]., 2., 4. a. becsatolt levelek eredetije igazolja. A mi alperes azon kifogását illeti, hogy szerződési jogaiban nem alperes ténye által lett felperes sértve és hogy felperessel a fenebbi miniszteri ren­delet már 1885 okt. hó végén közöltetvén, felperesnek elegendő ideje lett volna a rendeletben kitűzött 1886 január elejéig, mint zárhatáridöig jogait érvényesíteni, mely jogának gyakorolhatására felperes még 1886 máj. 15-ig terjedő időre haladékot is kapott, eltekintve, hogy ezen értesítésének felperesek kezéhez történt közlése s a teljesítésre tűzött határidő közötti különbözet a szer­ződési jogok kihasználására elegendő időtartam volt-e vagy sem, alperesnek szerződési kötelezettségeit nem csökkenti, mivel fel­peres jogainak a szerződési tiz év alatti gyakorlására nem köte­lezve, hanem jogositva volt, s igy a kihasználásra legczélszerübb időpontot a szerződési 10 év időtartamon belül megválaszthatni

Next

/
Thumbnails
Contents