Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

IÓ2 per kimenetelét függővé tenni és miután e részben más bizonyíték fel nem hozatott, a kinált és elfogadott főeskü volt a fentebb szövegezett formában alkalmazandó, annak letétele esetén alperesnek kifogása valótlannak bizonyulván, a keresetnek helyt adni kellett. Ellenben ha felperesek le nem teszik a föesküt, bizonyitva leend, miként a kereseti ingatlanok tulajdoni jogainak megszerzésénél rosszhiszemüleg jártak el és ezen esetben alperes viszonkereseti állítása tekintendő valónak, vagyis hogy ezen ingatlanokat atyja Bl. Alexa vette meg, felperesek jogelődének atyjától B. Juontól, ennek alapján tehát a tulajdonjog Bl. Alexa örökhagyó nevére volt kitüntetendő, mivel alperes nem bizonyította, hogy annak egyedüli örököse. 60. 1. Részvénytársaság csak az alapszabályokban megállapított formaszerüségek megtartása mellett tehet írásbeli kötelező nyilatkozatot. Kötelező szóbeli nyilatkozat vagy intézkedés tételéhez pedig megkívántatik, hogy az ily nyilatkozatot vagy intézkedést azok tegyék, a kik a czégjegyzésre, illetve az írásbeli kötelezésre jogosítva vannak. 2. A kereskedelmi könyvekbe való bevezetés tárgyát egyedül a már valamelyik fél részéről teljesített cselekedetek, tehát csupán hitelezések és törlesztések képezik s nem a csak jövőben foganatosítandó cselekedetek iránti megállapodások is. (1890 január 22-én 1080. sz. a.) A balassa-gyarmati kir. törvényszék dr. Kármán Bertalan ngyvéd által képviselt M. és W. czég felperesnek, Török Zoltán ügyvéd által védett «losonczi gőzmalom részvénytársaság felszámolásban» czég alperes elleni szerződés teljesítése s illetve 1650 frt iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: A kereskedelmi törv. 157. §-a szerint a részvénytársaságok kötelesek alapszabályaikban a czégjegyzés módját megállapítani, mert az idézett §-ban foglak rendelkezéssel okszerű