Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)
l63 összefüggésben álló 158. §. szerint a czégjegyzés módja közzététel tárgyát képezi. A törvény eme rendelkezései a részvénytársasággal jogviszonyba lépő harmadik személyek érdekeinek védelmét is czélozván, a kölcsönösség elvénél fogva a jogviszonyba lépés megállapított alakszerűségéhez nem ragaszkodó fél, jogai érvényesítésénél, az eltérésből eredő joghátrányokat tűrni köteles. Következik ebből, miként azt a ker. törv. 185. §-ára alapított bírói gyakorlat is megállapította (2234/84. sz. curiai döntvény), hogy valamely részvénytársaság írásbeli kötelező nyilatkozatot csak az alapszabályokban megállapított formaszerüségek megtartása mellett tehet, minthogy pedig alperes részvénytársaság bejegyzett és közzétett s az A. alatti megkötése idejében érvényes alapszabályainak 44. §-a szerint a czégjegyzés érvényességéhez a czimbélyeg előnyomásán kivül még a legnagyobb korlátozás mellett is, legalább egy igazgatósági tag és az e végből meghatalmazott tisztviselő együttes aláírása volt szükséges, a czimbélyeg előnyomata mellett, csupán Gr. igazgatósági tag által aláirt A. alattit alperes részvénytársaságra nézve ennek kifogása következtében kötelezőnek kimondani annál kevésbé lehet, mert az idézett törvényszakaszok és azokra alapított bírói gyakorlattal szemben, a felperes által vitatott keresk. szokás a bírói kimondás alapjául bebizonyítás esetében sem szolgálhatna. Ily ügyállásban, ha bizonyítottnak vétetnék is felperesnek alperes által tagadott azon előadása, hogy alperes az A. a. alapján eszközölt részleges teljesítéseket elfogadta, s azok egyenértéke erejéig viszonteljesitést eszközölt, a vitás jogra befolyással nem lehetne ; mert a részletekben való teljesithető A. a. ügylet, minthogy annak természete a határidőn tul (1885 aug. 28-án) való teljesítést ki nem zárja, a ker. törvény 355. §-ában és az erre alapított bírói gyakorlat szerint (1685/81. cur. döntv.) megállapított fix-ügylet jogi természetéhez szükséges feltételekkel nem bírván, a részleges teljesítésnek egyedül alperes jóakaratán alapuló elfogadásából az ügylet még nem eljesitett részének alperest terhelő volta nem következik. Ezen okoknál fogva felperest keresetével elutasítani kellett. (1888. évi okt. 3-án 3007. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla : Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja, annak a kt. 157., 158. és 185. §§-ára, valamint az alap11*