Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

IÓI nézve, hogy a keresetbe vett ingatlanok iránti vételjogukat érvényesítsék, felpereseket a H. a. csatolt 1885. évi jul. 10-én kelt vételszerződés megkötésénél, melynek alapján részükre a tulajdonjog a kereseti ingatlanokra B. 12. és 13. sorsz. alatt bekebeleztetett, még az esetben sem terhelhetné a rosszhiszeműség, ha netalán tudomásuk volt volna is arról, hogy az alperes (Bl. Andréka) atyja a kérdéses ingatlanokra vonatkozólag a felpereseknek telekkönyvi harmadik előzőjével vételi szerződést kötött és miután ilykép legkisebb valószínűség sem támogatja azt, hogy felperesek a tulajdonjog szerzésénél rosszhiszemben voltak volna, ez irányban a föesküvel való bizonyítást sem lehetett elrendelni ; mindezek után tehát az alperesek ama viszonkeresetének, hogy a felperesek tulajdoni joga telekkönyvileg töröltessék, annál kevésbé lehetett helyt adni, mert a perbe hivott alperes a felperessel szemben több jogot nem vehet igénybe, mint a mennyi magát a perbe hivott alperest illeti, már pedig ez utóbbi, miután tulajdoni joga telekkönyvileg bejegyezve nincs és bejegyezve nem is volt, nem jogosult arra, hogy a felperesek tulajdoni jogának ere deti érvénytelenség alapján való törlését kérelmezhesse, ily jog tehát a perbe hívottat sem illetheti meg. (1889. évi ápril 2-án 19000. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsó birói ítélet megváltoztatásával alperes csak azon esetben köteleztetik a kereseti ingatlanokat felpereseknek birtokába bocsátani, ha felperesek leteszik a főesküt arra, hogy a H. alatt bemutatott adásvételi szerződés megkötése előtt B. Vaszalika tudomásukra nem hozta, miként a kereseti ingatlanok még B. Juon által eladattak Bl. Alexának, alperes jogelődének. Indokok : Jóllehet a telekkönyvi tulajdonos rendszerint jogosítva van bekebelezett tulajdonát képező ingatlannak birtoklását is követelni, ezen jog azonban nem illeti meg azon tulajdonost, a ki ellenében a per során a tulajdonjognak rosszhiszemű szerzése bizonyittatik. A jelen perben tehát, miután alperes azzal védekezett, hogy felperesek a H. alatti adásvételi szerződéskor már tudták, még pedig magától az eladótól, hogy a kereseti ingatlanok előbb másnak eladattak, tehát vétel tárgyát nem is képezhetik, első sorban tehát ezen kifogás valóságától kellett a Döntvénytár, uj folyam. XXV. 11