Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

ióo ződésbe lett bevezetése az eladó tudatlansága s felperesek rosszakaratának kifolyása csak. Tekintve azonban azt, hogy az egyéb szempontból nem kifogásolt ezen H. a. szerződés kiállítás tekintetében a trs. 167. és 168. §§-ainak teljesen megfelelő lévén, még az esetre is teljes bizonyítékot képezne, ha tartalma valódisága ez idő szerint életben lévő P. Dávid elöttemesitő tanúvallomásával nem igazoltatott volna : s tekintve, hogy ezen szerződés tartalmával szemben, a hol a per tárgya is eladottnak jeleztetik, az eladó mint egyik félnek semmivel sem valószinüsitett ellentétes nyilatkozata figyelembe nem jöhet ; s tekintve, hogy ezen szerződés alapján keresztülvitt tulajdonjogi bekeblezésből kifolyólag a birtoklási jog felpereseket illeti, a kir. törvényszék az alperes visszkeresetének mellőzésével a felperesi keresetet találta teljesitendőnek még azon oknál fogva is, mert habár való is, hogy a peres ingatlant alperes jogelőde korábban szerezte meg, semmivel sincs igazolva, hogy a korábbi eladásról felperesek az általuk létesített jogügylet megkötésekor tudomással birtak volna, tehát az osztr. ptk. 4.40. §. szerint bekeblezést nyert tulajdoni jog őket illeti. A mennyiben azonban alperes a per rendén beigazolta, hogy a peres ingatlant atyjától örökölte, ki azt B. Vaszalika jogelőde B. Juon L. Stefántól vette meg, s pervesztesége azon mulasztásán alapszik, hogy tulajdonjogát az 1871. évben kelt adásvevési szerződés alapján nem kebeleztette be, alperes jóhiszemű birtokosnak tekinthető, s ezért felperesek az elvont haszon iránti keresetükkel elutasitandók voltak. (1888 február 29-én 715. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla : Az első bíróság ítéletének azt a részét, a melylyel felperesek az elvont haszon iránti keresetükkel elutasittattak, mint nem felebbezettet érintetlenül hagyja; egyebekben indokainál fogva és még azért is helybenhagyja, mert tekintettel arra, hogy a 2. sz. a. csatolt vételszerződés 1871. évi febr. 6-án, s igy felperesek tulajdoni jogának bekeblezése előtt 14 évvel köttetett; tekintettel továbbá arra, mikép annak daczára, hogy a keresetbe vett ingatlanokra nézve a tulajdonjog B. 3. a. már 1878. évi máj. 15-iki elsőbbséggel a perbe hivott B. Vaszalika, L. Stefán részére is telekkönyvileg bekebeleztetett, mégis sem Bl. Juon, sem Bl. Andréka törvényes lépést nem tettek arra