Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

132 kirántotta leánya kezeiből, a földhöz vágta s azután fejét egy téglával beverte. Jóllehet valószínűtlennek látszik, hogy vádlott az ö vele lakó leányának terhes állapotát észre ne vette volna s ebből folyólag alapos azon feltevés, hogy vádlott közelgő bajt sejtve, arra elő is készült, sőt épen azért volt nyomban az első pillanatra tettre eltökélve: mindazonáltal a vád megállapításához vádlott beismerő vallomásán kivül egyetlen bizonyíték sem állván a bíróság rendelkezésére: valónak kellett elfogadni vádlott beismerő vallomását valamint terhelő ugy mentegetödző részeiben is. Ezért a kir. törvényszék az erős lelki felindulást, az anyának a családja fentarthatásába vetett hitének hirtelen megrendülését mint mérséklő és majdnem a beszámithatóság határát érintő körülményeket már a cselekmény minősítésénél vetette latba, s alkalmazta a rokoni viszonyra való tekintettel is a Btk. 281. §-nak 3-ik pontját. A szegénységet, az eddigi jó előéletet, a töredelmes beismerést pedig mint túlnyomó enyhítő körülményeket súlyuknál fogva alkalmasaknak vélte arra, hogy vádlott a Btk. 92. §-a alapján a fegyháznál enyhébb börtönbüntetés által s előhaladott korára s gyenge testalkatára való tekintettel a börtönbüntetésnek kisebb mértékében bűnhődjön. (1889 aug. 13-án 7477. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: Vádlottat a Btk. 279. §-ában meghatározott és ezen §. szerint büntetendő szándékos emberölés bűntettében mondja ki bűnösnek, s ehez valamint a hivatkozott Btkönyv 289. §-ának rendelkezéséhez képest mindazonáltal a 92. § ának alkalmazásával büntetését hat évi fegyházban állapítja meg. Indokok: Mert ha való az, hogy Zs. Jelena vádlottnak, a mint állítja, nem volt tudomása a leánya Zs. Zsófia terhességéről, s hogy akkor sem volt jelen, a mikor a kérdéses gyermeket szülte: akkor a lélektan törvényei szerint abban a pillanatban, a mikor a szülés megtörténte után házába lépve az ujdonszülött gyermeket a Zs. Zsófia keblén fekve megpillantotta, egyelőre tájékozva sem lehetett a helyzetről s annak miben állásáról annyira, hogy az ismeretlen kisdeddel szemben rögtön oly féktelen felindulás támadhatott volna benne, miként azt minden szó nélkül megragadja, földhöz vágja s megölje. Ha pedig tudta a vádlott.