Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

133 a mi nemcsak az együtt lakó anya és leánya közötti viszonynál fogva, hanem azért is valószínűbb, mivel vádlott azt más idegenektől hallotta beszélni, hogy leánya teherben van : ez esetben a szülés bekövetkezése épen nem lephette meg s nem okozhatta benne azt a nagyfokú kitörő felháborodást, a mit a Btkönyv 2S1. §-ának rendelkezése feltételez. A kir. tábla tehát a kir. törvényszék abbeli felismerését, miszerint a vádlott kérdéses cselekményét a Btk. 281. §-ának enyhébb tekintete alá vonta, magáévá nem tehette, hanem azt a hivatkozott 279. §-nak mértéke szerint találta megtartandónak. Azt mindazonáltal, hogy a vádlott az okszerű szégyenérzet s a nyomasztó anyagi viszonyok rábiró befolyása alatt jutott a kérdéses bűnös elhatározásra, valamint büntetlen előéletét s beismerését a kir. tábla is nyomatékos enyhítő körülményeknek ismerte fel, hogy ezek figyelembe vételével a Btk. 92. §-ának alkalmazását helyén valónak, s annak alapján megállapított büntetést megfelelőnek találta. (1889 szept. 24-én 36842. sz. a.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy a szándékos emberölést a gyilkosságtól az különbözteti meg, hogy az utóbbinak tényálladékához a szándék előre megfontoltsága kívántatik, mig az előbbinél ezen előre megfontoltság ki van zárva; tekintve, hogy e lélektani két alakulatnak egymással szembe állításából nyilvánvalóvá válik : hogy az ölési szándék létezése, azonban a szándék előre megfontoltságának kizárása csak az esetben képzelhető, ha az ölés elhatározására a lélek nem volt azon nyugalmas állapotban, mely a cselekmény megfontolására szükséges; tekintve, hogy az utóbbi állapot csak két esetben képzelhető, t. i. ha a lélek vagy felhevült ingerült, lázas állapotban, vagy pedig mint a kétségbeesés esetében, lenyomott tompa elkeseredettségben szenvedett; tekintve, hogy a legutóbb emiitett, a szándékos emberölésnél csakis kivételesen, ritkán előforduló esetet mellőzve, a szándékos emberölés, ellentétben a gyilkossággal, mindig affectusban, ingerültségben határoztatik el; tekintve, hogy ez lévén a Btk. 279. §-ában meghatározott bűntett fogalmában rejlő lelki állapot: ezzel szemben a z8i.