Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

io8 értelmében nem lehet szó a gyilkosságról, illetőleg a szándékos emberölésnek megfontolással elhatározásáról és ezen bűntettnek egyúttal megfontolással végrehajtásáról, vagyis más embernek előre megfontolt szándékkal való «megöléséről», ha a lélek higgadtsága a megfontolás e feltétlenül szükséges tényezője, akár a cselekmény elhatározásánál, akár pedig annak véghezvitelénél hiányzik ; tekintve továbbá, hogy más ember megölésére irányzott szándéknak előre megfontoltsága ki van zárva az esetben is, ha a tettes nem egyenesen a megölést határozza el, hanem azt aka rátában és elhatározásában függővé teszi valamely tőle független körülmény bekövetkezésétől vagy be nem következésétől, mely esetben tehát az emberölés nem mint egyenesen és elhatározottan véghezviendő cselekmény ment be a tettes szándékába ; sőt esetleges elmaradása is az illetőnek akaratába felvett lehetőséget képez ; tekintve ezzel szemben a Btk. 279. §-át, a mely szerint a szándékos emberölés büntette az által jő létre, hogy a szándékosan véghezvitt emberölésnél a gyilkossághoz követelt előre megfontoltság hiányzik ; tekintve, hogy a fentebb felhozottaknál fogva szándékos emberölés forog fen, és nem gyilkosság : ha a tettes az ember megöletését megfontolással határozta ugyan el, de azt ingerültségben, felháborodásban — «affectus»-ban — hajtotta végre; valamint akkor is, ha a megölési szándék nem egyenes, hanem feltételezve volt; tekintve ezek előrebocsátása után, vádlottnak ugy a vizsgálati eljárásban, valamint a végtárgyalás alkalmával tett azon beismerését, a mely szerint D. Andrásnak 1888. évi november hó 12 én tartott lakodalmán G. Andrásné és Sztr. Anna tanuknak eskü alatti vallomása szerint is, O. András, a vádlott kalapján volt tollakat leszedvén s ezen télül őt arczon is ütvén, nemcsak a L. Györgynek azon hó 20 án, hanem már M. Györgynek ugyanazon hó 19-én megtartott lakodalmához kést vitt magával azon elhatározással, hogy nevezett O. Jánost azon esetben, tehát azon feltétel bekövetkeztének esetében, ha ez St. újból bántalmazná, a késsel agyonszúrja; tekintve továbbá, hogy a bizonyítási eljárás adatai szerint vádlott, M. György lakodalmán csakugyan találkozott O. Andrással és ez ezen alkalommal ismét letépte vádlott kalapjáról a tollakat, mit azonban vádlott — a fentebb megfogamzott feltételes akarata