Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXV. kötet (Budapest, 1890)

JOI együtt átvett nyomtatványokat is használta ; beismeri végre, hogy a «M. és S.» czég használatára felperestől engedélyt nem nyert, s igy a czéget nem használhatta volna. Eme beismerések alapján tekintve, hogy alperes a czéget védekezéséből kitetszöleg a kereset beadása idejében is még használta, öt az általa jogtalanul használt czég további használatától a törvényben előirt birság terhe alatt el kellett tiltani. Ellenben ezen határozatnak hírlapi közzététele iránti kérelmével elutasítandó volt azért, mert alperest a «M. és S.» czég használatánál nyilvánvaló roszhiszemüség nem terheli, s ennélfogva a tszék a Kt. 24. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezést jelen esetben alkalmazandónak nem találta. Ugyanis alperes nem valamely idegen czéget, hanem az általa átvett üzlet czégét használta, mert ez a használat is nem alperes olynemü ténykedésében, hogy «M. és S.» czég feliratú czégtáblát vagy nyomtatványokat készíttetett volna, hanem csak abban nyilvánult, hogy az általa átvett üzlet fölé s illetve az üzletben kifüggesztett czégtáblákat az átvétel után nem távolította el, s hogy az általa 565 frt értékben átvett üzleti nyomtatványokat használta a nélkül, hogy az ezeken látható össz-czég feliratokat kitörölte \olna, de mint az F. a. és /. a) a. képes árjegyzékekből kitűnik, ezek czimlapján a «S.» nevet áthúzta; mert a czég használatában alperest nyilvánvaló roszhiszemüség már azért sem terheli, mivel felperes nem is állítja azt, hogy alperest aczégtáblák és nyomtatványok használatától a kereset beadása előtt eltiltotta volna. 3. Elutasítandó volt felperes 600 frt kártérítési összeg megfizetése iránti kereseti kérelmével is ; mert, hogy a czég használata folytán kárt szenvedett, s az miben áll, valószínűvé sem tette, s igy az állítólagos kár mennyiségének szakértők által kért megállapítására minden alap hiányzik ; s mert felperes nem is állítja azt, annál kevésbé bizonyítja, hogy üzletét már 1887. évi július 8-án, mely időtől fogva számítja a kár fenforgását, megnyitotta, sőt tanúihoz intézett kérdéséből nyilván az tűnik ki, hogy üzletét csak a kereset beadása előtt (október 6-án) több héttel indította meg, és igy kárt is csak ez idő óta szenvedhetett volna, mert végre felperes nem tagadta, hogy üzletének megnyitásáról a «M. és S.» czéggel üzleti összeköttetésben állókat körlevelek és hírlapi hirdetmények utján értesítette, s igy már