Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

70 vádlottak, ugy az eskü alatt kihallgatott Sz. János panaszos, K. Pál és M. Lajos tanuk a fenti tényállással egyezőleg igazolják, miként K. István és társai a korcsmában minden ok nélkül megtámadták L. Ignáczot és őt tettlegesen bántalmazták, később pedig megtámadták a Sz. János házát, ide betörni igyekeztek, és mert ez nem sikerült, az épületet megrongálták s fenyegetések között köveket hajigáltak be az udvarba, ugy, hogy a nevezett tanuk, valamint L. Ignácz és társai kénytelenek voltak a szomszédos kertekbe menekülni. Minthogy tehát K. István, K. Lajos, F. Ferencz és F. György vádlottak a korcsmában vagyis nyilvános helyen testi sértés előidézése nélkül verekedtek, azután pedig ama szándékkal, hogy L. Ignáczot és társait bántalmazzák, a Sz. János házát megtámadták és oda betörni megkísértették: nevezetteket a Kbtk. 75. §-ába ütköző közrend elleni kihágásban és a Btk. 175. §-ába ütköző magánosok elleni erőszak bűntettének a Btk. 65. §-a szerinti kísérletében bűnösnek kellett nyilvánítani. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményképen figyelembe vétetett F. Ferencz és F. Györgyre nézve büntetett előéletük. F. Ferenczre nézve még az, hogy a verekedésnek előidézője ő volt; ellenben enyhitö körülményül vétetett figyelembe K. István és K. Lajos javára a büntetlen előélet s valamennyi vádlott javára ama körülmény, hogy tettüket korcsmai mulatozásból kifolyólag követték el. P. Ignácz, K. Ferencz és P. György vádlottakat a magánosok elleni erőszak bűntettének kísérlete alól a kir. törvényszék azon okból mentette fel, mert ellenükben sem a vádlott-társak, sem a tanuk vallomásai nem igazolják, miként ők a Sz. János háza előtt lefolytatott erőszakoskodásban tettleges részt vettek volna, ők maguk pedig csupán annyit ismernek be, hogy a Sz. János korcsmájához közel fekvő egy másik korcsmában mulatván, midőn onnan kijöttek, találkoztak K. István és társaival, kik nekik a történteket elmondották, és őket felszólították, hogy velük menjenek a mesterlegényeket megverni, ők azonban a felszólításnak nem engedve, bementek egy boltba szivart venni, honnan midőn kijöttek, a Sz. János korcsmája előtt zajt hallván, az uton megállottak s a történteket szemlélték, de magukat abba bele nem ártották.