Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

40 deszkák mindaddig, mig azokat 1888 augusztus havában felállította, felállítva nem voltak, és tekintve továbbá, hogy a szomszédnak különös kényszerítő körülmény hiányában nem áll jogában, a szomszéd házának eresze alatti csurgási területet saját czéljaira önhatalmúlag igénybe venni, a kir. itélő tábla az elsöbiróság ítéletének e részbeni megváltoztatásával alperest arra kötelezendőnek találta, hogy a felperesek ereszének csurgására szánt területen felállított karókat és deszkákat eltávolítsa. Másrészről azonban a kir. itélő tábla sem adhatott helyet felperesek arra irányzott kérelmének, hogy alperes felperesek világosság és levegőre vonatkozó szolgalmi joga gyakorlatának a csurgási területen tul kiterjedő területen való tűrésére köteleztessék, mert felperesek alperes tagadásával szemben nem bizonyították amaz állításukat, mintha alperesi telekre vonatkozólag szolgalmi joggal bírnának, avagy oly szolgalmat gyakoroltak volna, melynek következtében alperesnek tiltva lenne és pedig egyátalán saját telkén bármi intézkedést tenni vagy tétetni. Ugyanis maga azon körülmény, hogy valakinek házán bárminő hosszú időtartamon át is ablakok léteznek, ez a ház tulajdonosa részére még nem állapit meg szolgalmi jogot a tekintetben, hogy a szomszéd saját területén telkével bármiként is rendelkezzék. A szomszéd telkét terhelő szolgalom csak akkor veheti kezdetét, ha a szomszéd ily szolgalmat önként elvállal, avagy ha az ablakokkal ellátott ház tulajdonosának felhívására felhágy egy oly cselekménynyel, melyet saját telkén teljesíteni megkezdett. A fenforgó esetben ily szolgalomról szó sem lehet, a mennyiben maguk felperesek még csak nem is állítják azt, hogy a pert megelőzőleg akár ők, akár jogelődeik alperes irányában a mondott czélból szolgalmi jogot szereztek avagy a szolgalmi jog gyakorlását meg is kezdették volna, ámde a nélkül alperes el nem tiltható attól, hogy kizárólagos uralma alatt álló telkén bármi óvintézkedést létesítsen, stb. (1889 ápril 4-én 9013. sz. a.) A m. kir. Curia a budapesti kir. itélő tábla ítélete megváltoztatik és az elsöbiróság ítélete hagyatik helyben, stb. Indokok : A korlátlan tulajdonjogból kifolyólag a mint felperes házának falán ablakot nyitni, ugy szintén alperes is saját telkén a felperes falán nyitott ablaknak tekintetbe vétele nélkül