Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

47 kőfalat vagy deszkakerítést emelni jogosítva van s ezen szabad rendelkezés csak az esetben korlátolható, ha a szomszéd telek tulajdonosa tilalmi vagy szolgalmi jogot szerzett, ezt azonban bebizonyítani tartozik s minthogy felperes e részben oly bizonyítékot, melynek alapján alperest saját telkének szabad rendelkezésében gátolni jogosítva lenne, nem szolgáltatott, ellenben az, hogy alperes a kérdéses ablakok elé e deszkatáblákat tulajdonát tevő területen állította fel, a szemle által igazoltatott; ezen okokból a másodbiróság ítéletét megváltoztatni és az elsöbiróság ítéletét kellett helybenhagyni. 21. Ha az ügyvéd és fele között a jutalomdijra nézve oly szerencseszerzödés jött létre, mely szerint siker esetén az ügyvédet a behajtandó követelés egy hányada fogja megilletni, ha a behajtás nem sikerült: az ügyvéd munkadija megtéritését felétől nem követelheti. (1889 július 10. 5215. sz. a.) A komáromi kir. járásbíróság: I. rendű alperes B. S. és B. czég köteleztetik felperesnek a kereseti 42 frt 80 kr. ügyvédi költséget, ennek 1887 január 7-ik napjától számított 6% kamatait és 18 frt perköltséget 8 nap, különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Alperes elismerte, hogy ő felperest K. I. elleni 334 frtos ügyében megbízta, hogy ezen követelését hajtsa be, elismerte a tárgyalás során, hogy a kereset alapját képező költségjegyzékben foglalt felperesi költségek felmerültek és meg is állapíttattak, mert azok ellen kifogást nem tett. Alperesnek azon állítása, hogy felperes megelégedett azzal, miszerint 20%-át adja annak, ha követelése befolyik és evvel az ajánlattal felperes megelégedett volna, bírói figyelembe nem vehető, mert a bemutatott felperesi levelezőlapon világosan azon kikötés és azon felperesi akarat foglaltatik, hogy ő a 2o°/0-ot mint jutalmat (honorar) hajlandó elfogadni, alperes maga is elismerte, hogy követelését felperes K. I.-nál vagyon hiányából be nem hajthatta, tehát az állítólagos jutalom elesvén: felperes felmerült és megállapított dijait alperestől követelhetvén, az neki feltétlenül ezen beismerés