Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)
140 Vádlott a Btk. 418. §-ába ütköző két rendű idegen vagyon szándékos rongálásának vétségében bűnösnek kimondatik és ezért a 96., 97. §-ai alkalmazásával egy évi fogházra s 60 forint pénzbüntetésre Ítéltetik, stb. (1888 okt. 15-én 10543. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: A Btk. 102. §-ának világos rendelkezése szerint a pénzbüntetés minden cselekményre külön szabandó ki, ebből folyóan a vádlottra, a ki két oly cselekményt követett el, a melyek pénzbüntetéssel is sujtandók, két pénzbüntetés szabandó ki. Tekintve már most, hogy a vádlottat terhelő, a Btk. 418. §-ába ütköző vétség miatt a most idézett törvény értelmében 50 frt pénzbüntetés szabandó ki minden egyes cselekménye után, melynek a törvényben előirt eme legkisebb mértékén alul menni a fenforgó esetben azért nem lehet, mert nem forognak fen oly nyomatékosan enyhítő körülmények, melyek alapján a Btkönyv 92. §-a alkalmazható lenne: a kir. tábla a kir. törvényszék Ítéletét a pénzbüntetés kiszabására vonatkozóan akképen változtatja meg, hogy vádlottat minden cselekménye miatt külön-külön ötven forint pénzbüntetésre itéli. Egyebekben az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja. (1889 ápr. 15-én 13558. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete a minősítés és szabadságvesztésbüntetés tekintetében az elsöbiróság ítéletéből elfogadott, s a mellékbüntetés tekintetében általa felhozott s itt csak részben elfogadott indokoknál fogva helyben hagyatik. Nem fogadtatott ugyanis el a pénzbüntetés megállapítása mellett felhozott azon indok, hogy erre vonatkozólag a Btk. 92. §-a azért nem alkalmaztatott, mert nem forognak fen olyan nyomatékos enyhítő körülmények, melyek alapján ezen §. alkalmazható lenne. A törvény ugyanis, nevezetesen a Btk. 92. §-a alkalmazhatásának ugy eseteit, valamint terjedelmét is határozottan és tüzetesen megjelölvén : a mely esetet a törvény szövege meg nem jelöl, azt rendelkezésébe nem vette be, azon eset a törvény megjelölt szakaszán kivül esvén, intézkedéseinek, rendelkezéseinek tárgyát nem képezi. A Btk. 92. §-ának első bekezdése a határozott tartalmú szabadságvesztésbüntetések rendkívüli leszállithatását, illetőleg átváltoztathatását, második bekezdése pedig a halálbüntetésnek élet-