Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

130 ban, mert vádlott T. Kosztát a támadás kezdeményezése terheli, vádlott V. Szvetozár pedig a támadást azzal végezte, hogy az esperes a népet nyúzni jött U.-Moldovára, tehát az esperes ellen becsületsértő kifejezést is használt. Egyéb tekintetben az elsöbiróság ítélete az abban felhozott indokok alapján hagyatott helyben és illetve azért, mert a vádlottak terhére eső cselekmények a Btk. 192. §-a súlya alá eső vétség minden ismérvével birnak. Ugyanis vádlottak kijelentették a templomban a consistorium rendeletét felolvasó esperessel szemben, hogy nekik segédlelkész nem kell; tették ezt nyilvánosan a jelen volt számos hivek előtt; az őket rendre intő esperesnek nem engedelmeskedtek és közbekiáltásaik által megakadályozták az esperest abban, hogy a rendeletet felolvassa ; sőt V. Szvetozár az esperest sértő szavakkal is illette, kétségtelen ezek szerint, hogy vádlottak eme fellépése támadást képezett, még pedig az esperes személye ellen : mert az esperes volt a consistorium különös megbízatásának teljesítője, és mint ilyen ellen intézték vádlottak a hivatali megbízás teljesítése közben tiltakozásukat a rendelet felolvasása ellen és illetve sértést is. De továbbá a sértett akkor, midőn a megjelölt kiküldetésnek megfelelni akart, egyházi szertartást is teljesített. Tanúsítja ezt az a körülmény, hogy teljes szertartási öltözetben az oltártól előlépve, egyházi beszéd után kezdette olvasni a rendeletet a jelen volt hivek előtt; hogy eme rendelet felolvasása az esperesnek papi hivatalával összekötött hivatalos eljárást képezett, de egyúttal szertartás is volt, a mennyiben a segédlelkész felavatását a nép előtt tartalmazta az eljárás. Nem volt tehát megállapítható, hogy a Btk. 192. §-ába ütköző vétség bármelyik ismérve hiányoznék a jelen esetben. (1888 november i-én 14447. sz. a.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a tanuk által igazolt ama botrányt, melyet vádlottak F. Ádám gör. kel. esperesnek a templomban szóval történt megtámadásával okoztak, az isteni tisztelet és egyházi szónoklat befejezte után a M. Ádám segédlelkész beiktatását elrendelő szentszéki intézkedés felolvasása közben követték el s hogy csak azért, mert ennek felolvasása a templomi szószékről történt, ezen eljárás liturgicus jellegű val-