Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

121 50. Ha az anya törvénytelen gyermeke atyját nem mindjárt a születés után, hanem csak évek multán perli tartás végett, az atya nem kötelezhető arra, hogy utólag egy összegben téritsen meg a tartás fejében bizonyos nagyobb összeget, melyet kisebb összegekben vagyoni állapotának veszélyeztetése nélkül fizethetett volna meg, hacsak az anya oly okot nem bizonyít, mely a beperlésben eddig gátolta. (1889 szeptember 3-án 1181. sz. a.) A soproni kir. járásbíróság Uhl József ügyvéd által képviselt R. Erzsébet felperesnek, Fischer Gyula ügyvéd által védett B. Ferencz alperes elleni atyaság iránti perében itélt: Azon esetre, ha felperes leteszi a főesküt arra, hogy az 1875. évi szeptember hó 4-étől 1876. évi jan. 4-ig terjedő időben mással, mint csupán alperessel, nem közösült, alperes, mint felperes által 1876. évi július hó 4-én szült «Anna» nevü törvénytelen gyermek természetes atyja köteles tartásdíj fejében a gyermek 12-ik életévének betöltéséig havonkénti 3 frtot és pedig az eddig már lejárt részleteket s 1888. évi augusztus 4-ig 426 frtot kitevő tőkét s jár. megfizetni, stb. Indokok: Alperes tagadásával szemben a közösülés ténykörülményének bebizonyítására felperes az eskün kívül egyéb bizonyítékot nem szolgáltatott. Felperes tehát a tagadó főesküvel alperest megkínálta, ez pedig azzal a megtoldással, esküdjék meg, hogy a válságos időben kívüle mással nem közösült. S minthogy felperes ezen visszakínált főesküt elfogadta, annálfogva annak ez egyéb bizonyítékok hiányában megítélendő volt. Azon alperesi kifogás, hogy felperesnek a tartásra való igénye az által, hogy őt 11 éven át keresettel meg nem támadta, megszűnt volna, birói figyelembe vehető nem volt, mert felperes kereseti joga még el nem évült. A perköltség iránti intézkedés a prts. 251. és 252* §-ain alapszik. (1888 máj. 26-án.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja azzal a változtatással, hogy az első bíróságilag odaítélt főeskü letétele esetére az alperest csak a kereset beadásától folyó