Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIV. kötet (Budapest, 1890)

76 bizonyítékok elégtelensége miatt felmentetik; azonban a Btk. 309. §-ának 2. tétele szerint minősitett és a szerint büntetendő súlyos testi sértés bűntettében a Btk. 69. §-ának 2. pontja sze­rinti részesnek nyilvánittatik és ezért a Btk. 72. és 66. §-ok alap­ján három évi fegyházbüntetésre Ítéltetik. Indokok : A birói orvosi bonczjegyzökönyv és arra fektetett szakértői vélemény., valamint az országos müvegyész dr. F. Emil lelete és arra alapított véleménye által bizonyítva van, hogy néh. T. Juon erőszakos halálát a gyomrába vitt aconitum-gyökér által okozott mérgezés idézte elő. (Bperrendt. 262. és 263. §.) T. Juonné Ravéka ugy a vizsgálat, mint a végtárgyalás ren­dén beismerte (bperrendtartás 264. §.), hogy néhai férje vagyo­nukat elprédálta és őt gyakorta megverte, mi miatt kétségbe esve,, magában elhatározta férjét méreg által életétől megfosztani. Mér­ges gyökér beszerzése után látott, és a több puhatolódzás után sikerült T. Samunétől egy darab, románul «spunz» név alatt a falusiak által ismert gyökeret kapni, melyet két hétig tartott ma­gánál, s ekkor egy délután, midőn férje távol volt, a gyökeret porrá törte, s azt azon csuporba tette, melyből férje rendesen vizet szokott inni, és a porra vizet töltött, a csuprot pedig a vizes cseber mellé helyezte. Férje az nap este 8 óra táján hazajővén, megvacsorált és a csuporban levő vizet a mérges porral együtt megitta, minek kö­vetkeztében még azon éjjel meghalt. Vádlottnő T. Jánosnénak ezen ténye a Btk. 278 §-ában körülirt és a szerint büntetendő gyilkosság bűntettét képezi, s abban a vádlottnő bűnösnek volt nyilvánítandó, s minthogy ellene terhelő körülmény elő nem fordul, ellenben enyhítő: feddetlen előélete, a tény beismerése, hogy férje vagyonukat elpusztította és őt gyakorta megverte, s ezért egymással roszul éltek, hogy gyermekei jövőjét veszélyeztetve látta, hogy mindezen bajából menekülni, neveletlen létére, más módot nem találván, határozta el magát ezen ténye elkövetésére. Mindezen túlnyomó enyhítő körülményeket tekintetbe véve, a Btk. 92. §-ának alkalmazá­sával ezen vádlottnő az ítéletben kimondott büntetésre elité­lendő volt. Továbbá vádlott T. Samuné ugy a vizsgálat, mint a végtár­gyalás rendén elismerte, hogy T. Jánosné nékie elbeszélte, misze-

Next

/
Thumbnails
Contents