Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

20 magaviseletet, vagy fejtett volna ki oly ténykedést, mely az apja által rajta elkövetett durva bántalmazást indokolhatta volna ; tekintve, hogy vádlottnak a gereblyével való kétszeri megütése, még ha az apát megillető tisztelet ellen vétett volna is, a házi fegyelemből folyó jogos ténykedés fogalma alá nem vonathatik, hogy vádlott még ezen ütések után is a további bántalmazásokat kikerülendő, azon kifejezéssel: «mit csinál már édes apám?» megveretése helyéről eltávozott; hogy ezen kifejezést ifj. V. Jánosné vallomása szerint inkább szelid hangon mondotta volna ; hogy ennek daczára apja utána ment, a gere blyét ütésre felemelve és miután vádlottat beérte, azzai őt ismét már harmadszor megütni akarta, mint azt ifj. V. Jánosné igazolja; hogy a most nevezett tanú vallomása szerint is ezen ütés a vádlottnak feje vagyis a test legnemesebb része ellen volt irányozva ; hogy vádlott midőn visszanézett, látva az őt fenyegető veszélyt, ekkor kapta fel a dorongot, és minthogy vádlott azon esetben, ha a gereblyével fejének mért csapást el nem háritja, testében súlyosabb sértést szenvedhetett volna s minthogy vádlottnak azon cselekménye, hogy a doronggal a gereblyére ütött, a jogos önvédelem természetes kifolyása és minthogy a vádlottat fenyegető veszély jogtalan és közvetlen volt, vádlottra nézve a jogos védelem szükségességének esete állván be, cselekményét a jogos védelem közben elkövetettnek kellett tekinteni. És ámbár vádlott cselekménye a jogos önvédelem határát kétségtelenül tulhágja, mégis minthogy vádlott a dorongot azon szándékkal kapta fel, hogy azzal a gereblyére üssön, az általa apja irányában hasonló esetekben tanúsított szelid és türelmes magaviselete elfogadhatóvá teszi, de H. Mihály és özv. G. Mihályné tanú vallomása által támogatást talál ; azt pedig, hogy az ütés nem a gereblyét, hanem apját is érte, a méltatlan bánásmód okozta ingerült állapota s mostoha anyja kijelentése szerint hirtelen természete s a közegészségügyi tanács véleménye szerint korlátoltabb elmebeli állapota, illetve az ezik összehasonlítása által előidézett nagyobb fokú ijedtsége és megzavarodottsága eléggé érthetővé teszi, hogy vádlott a védelemre nagyobb erőt fejtett ki, a minek következményeként állott elő azon tény, hogy az ütés apja fejét is érte ; ezen, a jogos önvédelem határát tul-