Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

21 lépő cselekmény pedig a fenti indokból a 79. §. utolsó bekezdése értelmében büntethető nem volt, stb. (1887. június 30-án 2151. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert az özv. G. Mihályné által tanúsított az a mozzanat, hogy midőn nevezett tanú nyomban az esemény színhelyére sietett, az elhaltnak két kezében ugy volt a gereblye, mintha azzal ütni akart volna, egybevetve az eljárás során bizonyított egyéb adatokkal és azzal a körülménynyel, hogy vádlott atyja részéről előzőleg is mostoha bánásmódban részesült, a háztól is elűzetett, szintén megerősíti vádlottnak azt a védekezését, hogy a cselekvés pillanatában személye közvetlen és jogtalan megtámadásnak van kitéve; másfelől azért, mert noha az atyja ütését a kezébe felvett hosszabb kisafájával felfoghatta és a közelben foglalatoskodott V. Jánost segítségül hívhatta volna •és így a támadás elhárítására az atyja halálát előidézte ütés általi védelem használata a jogos védelem korlátait túlhaladta; azonban tekintettel az ismételt támadás folytán beállott szorongatott helyzetre, mely alkalmas volt a különben korlátolt elmetehetségü vádlottban félelmet, ijedtséget és megzavarodást felkölteni; tekintettel továbbá arra, hogy eme behatások alatt vádlott a támadás visszaverésének és a menekülésnek esélyeit nem mérlegelhette: a jogos védelemnek emez áthágását a kir. törvényszék helyesen vonta a Btk. 79. §-a 2. bekezdésének rendelkezése alá. (1888. évi márczius 20. 38904. sz. a.) A m. kir. Curia : Mindkét alsóbb fokú biróság ítélete megváltoztattatik, vádlott a Btk. 306. §-ának 1. rendelkezésében meghatározott súlyos testi sértés bűntettében mondatik ki bűnösnek és ezért ugyanezen §. alapján öt évi fegyházra ítéltetik, stb. Indokok: Az alsóbbfoku bíróságok vádlott cselekményét a jogos védelemben elkövetettnek állapítván meg, vádlottat a Btk. 79. §-a alapján felmentették. A kir. Curia nem fogadhatta el az alsóbb fokú bíróságok ezen megállapítását; mert ámbár kétségtelen, és ugy vádlott, valamint a tanuk vallomásával is be van bizonyítva, hogy vádlottat ennek néhai atyja a gereblyével kergette és hogy ez utóbbi vádlottat megütvén, midőn ez az udvarban a fal felé szaladt s a kocsihoz érvén, ennek kisafáját kezébe