Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXIII. kötet (Budapest, 1889)

M3 háznak 1867. évi november 18-án létrejött megállapodásából, valamint a közös ügyek elintézési módját szabályozó 1867. évi XII. tcz. 47. §-ából a mentelmi jog hatálya két irányban ismerhető fel, úgymint: 1. olyan nyilatkozatokra, tnelyek miatt a bűnvádi eljárás egyszermindenkorra ki van zárva ; 2. olyanokra és oly tényekre, melyekre nézve a bűnvádi eljárás a mentelmi jog felfüggesztésétől feltételeztetik. Az első alá tartoznak azok a nyilatkozatok, melyeket a képviselő hivatása teljesítésével összekötött működése közben használt ; a második alá esnek azok a Btk. rendelkezéseibe ütköző cselekmények, melyeket a képviselő mandátumának tartama alatt ugyan, de fentjelzett hivatásának körén kivül követ el; Ezekre nézve képviselői mandátum nem zárja ki a bűnvádi eljárást, hanem csak a képviselőház engedélyéhez köti, mihelyt tehát vagy az engedély megadatott, vagy pedig a képviselői mandátum védelmi ideje lejárt, vagy más okból megszűntnek nyilváníttatott, más törvényes ok nem létében nem forog fen akadály az ellen, hogy az ily cselekmények büntető uton üldöztethessenek. Minthogy pedig vádlott az 1887. évi június 20-án megválasztatott ugyan a karánsebesi kerületben országgyűlési képviselőnek, de akkor, mikor a bűnjelt képező 1887. évi október 14-én kelt levelét választói közt szétosztotta, a képviselőház elnökéhez elküldötte már előzőleg arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy képviselői helyét el nem foglalja, vagyis hogy képviselői jogait gyakorolnia s annak kötelességeit teljesíteni nem akarja ; Minthogy továbbá e nyilatkozata folytán az összeférhetlenségi bizottságnak 1887. évi deczember 17-én hozott határozatával megszűntnek jelentetvén ki a bűnvádi panasz, ellene csak 1888 febr. 7-én adatott be, téves a mentelmi jog kiható erejére való hivatkozása, mert az 1848 : XLVIII. t.-czikken alapuló képviselői rendszer életbeléptetése óta nem merült fel oly eset, melyben a választókhoz intézett nyilatkozat a képviselő hivatása teljesítésével összekötött működésnek tekintetett volna; s mig a szólásjog az ülésekben is az idézett tczikk értelmében alkotott szabályok által korlátoztatik, a ház elnökének fegyelmi hatalmával ellenőriztetik, sőt az azzal való visszaélés a képviselőházDöntvénytár, uj folyam. XXIII. g