Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

4i átalános részben szabályoztatott-e ? Avagy végre : vajon a törvénykönyv átalános részében ugyan, azonban egyes eseteik meghatározása, söt megjelölése nélkül egész átalánosságban emlittetnek-e meg a bűntett és a bűnösség súlyát csökkentő elemek, s ezen, individuális lényük közelebbi meghatározása nélkül megjelölt tényezőknek a cselekmény osztályozását átalakító és átváltoztató enyhítő hatása, az egész törvénykönyv területére kiterjesztőleg mint uralkodó elv és rendszert képező szabály egy változatlan alaptételben mondatik-e ki, és körvonaloztatik ? Következik e rendszerből, s ennek épen most kiemelt hatálya legegyenesebb folyományát képezi, a mig a büntetendő cselekmény miségének megjelölése — mint például «gyilkosság*), «rablás», «lopás» sat. — a Btk-ben világosan meghatározott körülményektől mint megannyi lényeges ismérvtől van függővé téve: addig a büntetendő cselekménynek osztályozása, vagyis a törvényben in abstracto büntettet képező cselekménynek nem a büntettek, hanem a vétségek közé sorolása — a kisebb fontosságú bűntetteket illetőleg — azon bűntett valamennyi ismérvének fenforgása mellett, és a törvény általi előzetes osztályozása daczára is, a concret cselekmény esetleges környezetét képező, legváltozatosabb minőségű s beláthatlan számú enyhítő körülmények következtében leszállított súlyossága által szabályoztatík. Mig tehát az előbbi, az előre meghatározott ismérvektől függ: addig az utóbbi, a concret eset mellékes körülményeinek változásával változik, és az előbbinek — vagy az ismérveknek ugyanazonossága mellett is — súlyosságának a concret megvalósulásban való elvesztésével a törvény által már eredetileg enyhébb osztályúnak tekintett cselekmény — a vétség természetét veszi föl; a mi által egyszersmind azon büntetésnek — esetleg mellékbüntetéseknek is — vettetik alá, a melyet a törvény — a már eredetileg enyhébb sulyosságunak tekintett, és ezért a vétség osztályába sorozott azon fajú cselekményre szabott. Következik végre a relativitás rendszeréből, s különösen annak a m. Btk. egész foglalatján következetes keresztülviteléből, hogy azon esetekben, melyekben a Btk. különös részében egy bizonyos bűntett és vétség, nemcsak ugyanazon fejezet, hanem egyszersmind ugyanazon elnevezés alatt is fordulnak elő, a mely