Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

42 esetben tehát a törvény már ezzel kifejezi, hogy ámbár azon bűntett és vétség egyes ismérvekre nézve egymástól eltérnek, a mennyiben a büntettet képező ismérvek közül egy vagy több a vétség ismérvei között hiányzik, vagy pedig módosul; esetleg a bűnlett ismérveihez egy vagy több — a cselekmény súlyosságát módosító körülmény, mint uj ismérv hozzáadatik — mégis az úgynevezett typicus ismérveik közösek, illetőleg azonosak levén, s ezen — jellemző, typicus ismérvek azonosságánál fogva foglaltatván és foglaltathatván nem csupán egy fejezet, hanem azonfelül még egy elnevezés alá is: mindezen esetekben a börtönnel fenyegetett bűntettnek enyhítő körülmények következtében vétségre változtával, az átváltoztatott bűntett, a törvény értelmében azonossá, mindenesetre pedig teljesen egyenértékűvé válik az ö typicus tulajdonságaival biró s már eleve vétségnek megállapított cselekménynyel. Az előrebocsátottak szerint — a harmincz napi egészségháboritást okozó testi sértésnek a Btk. 301. §-ában meghatározott büntette, ha enyhítő körülmények nyomatéka folytán megszűnik bűntett lenni: nem változik másra, mint az ugyanazon szakaszban meghatározott testi sértés vétségére, vagyis azon büntetendő cselekményre, mely az egészségháboritás tartamának — ezen a törvény 301. §-ában a súlyosság fokmérőjéül elfogadott és ennélfogva nem typikus ismérvnek — kivételével, a testi sértés vétségének a törvényben meghatározott, illetőleg feltételezett valamennyi többi ismérvével bir. A vétséggé változtatott testi sértés büntette, az osztályozás megváltoztatása által nem zökken ki a Btk. 301. §-ának, — a büntetést illetőleg pedig 302. §-ának keretéből ; hanem e keretben maradván, azon vétség természetét veszi föl, a melyet a Btk. a bűntetthez legközelebb álló testi sértés vétségének jelöl meg. A bűntettnek az ítélet általi vétséggé minősítésével gyakorlati érvényre jut tehát a törvényhozás azon alapfelfogása, mely szerint — a megfelelő enyhítő körülmények hozzájárulásával — a testi sértés bűntettének, a büntetés alapjául fenmaradó valódi súlyossági béltartalma nem nagyobb, mint eredetileg a súlyos testi sértés vétségéé ; a föltett esetben tehát a kérdéses cselekmény, daczára a harmincz napi egészségzavarnak — a törvény mérlegén — a 10—15 napi egészségzavart okozó