Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

3« azt, hogy panaszosnö ellen valaki nála feljelentést tett volna, a mely a háználi megjelenést valamiképen indokolhatná, stb. (1887. márcz. 30. 4801. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: A pénzbüntetés mellőzésével az első bíróság ítélete helybenhagyatik. Indokolás : Az italmérési jog gyakorlatát, a szesz és szeszes italok árulását szabályozó 59560. számú belügyminiszteri rendelet szerint az italmérési jog tulajdonosának jogában áll, hogyha az emiitett rendelet 1., 3. és 4. pontjai alatt emiitett bortermelök, iparosok és építkezési vállalkozók az ugyanazon pontokban meg­jelölt korlátozásokat figyelembe nem véve, azoktól eltéröleg gya­korolnák saját termésű borok, illetve a szeszes italok árulását, vagy ha az emiitett egyéneken kívül bárki más, az illető jogo­sult beleegyezése nélkül bort, sört, pálinkát, szeszt, bárminemű szeszes italokat V2 hektoliternyi mértéken aluli mennyiségben, vagy nem kötött edényekben, illetőleg hordókban vagy zárt ládák­ban árulna, az 1836: VI. tcz. 2. §-ában kimondott és közigazga­tási uton végrehajtandó elkobzás és ezenkívül az 1840: VII. tcz. 2. §-a értelmében jogában áll kárára és költségeire nézve a tör­vény utján magának teljes elégtételt szerezni. Eme szabályrendeletből tehát önként foly, hogy az érintett elkobzás nem az italmérési jog tulajdonosa, illetőleg annak bér­lője, hanem az illetékes közigazgatási hatóság által rendelendő el és hajtandó végre. Minthogy jelen esetben a közigazgatási hatóság kiküldöttei N. Gábor és H. Sámuel előadása szerint nevezettek ki voltak ugyan küldve szeszes ital vizsgálata végett D. István házához, azonban a nevezett küldöttek maguk sem állítják azt, hogy a zárva talált helyiségek felnyitása, tehát tartályok feltörésére is utasítva voltak, sőt azt nyilvánították, hogy a kérdéses kamará­nak lakatos által való felnyittatását ellenezték és azt vádlott az ő tiltakozásuk ellenére, saját felelősségére való hivatkozással nyit­tatta fel: a kir. itélö tábla is megállapítottnak fogadta el, hogy a szeszes italok iránti kutatásnak a bezárt kamarára való kiter­jesztése a közigazgatási közegek közbenjötte nélkül egyenesen és kizárólag vádlott, mint az italmérési jog haszonbérlőjének meg­bízottja által eszközöltetett.

Next

/
Thumbnails
Contents