Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

2 3 vajon a felek közötti jogviszony valóban minő tartalmú és hogy alpereseknek állott-e vagy nem jogában a lakbérleti szabályok alapján az A. a. okirat szerint felmondani, stb. (1888 ápr. 26-án 19004. sz. a.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő tábla ítélete az abban felhozott indokok alapján helyhenhagyatik. 9A kegyúri jogositványnyal ott, hol az a birtokkal jár, a kegyúri kötelezettség is elválaszthatatlan és oly kapcsolatban áll, hogy a kegyúr kegyúri kötelezettségei alól még akkor sem mentesül, ha kegyúri jogait nem gyakorolja vagy nem gyakorolhatja. (1888 ápr. 12-én 208. sz. a.) A sátoralja-ujhelyi kir. tszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes alperest mint a pichnyei görög kath. egyház kegyurát kívánja a leégett lelkészi lak felépítésére köteleztetni, a nélkül azonban, hogy alperes tagadásával szemben alperes kegyúri kötelezettségét igazolná. Hazai törvényeink, nevezetesen az 1723: LXXI. tcz., valamint törvényes gyakorlatunk szerint az egyházi pártfogói joggal egybe van ugyan kötve a kegyúr azon kötelezettsége is, hogy az egyházat és lelkészi lakot felépíttesse, ezen kötelezettségek teljesítésére azonban megkívántatott, hogy a kegyúri jogok gyakorlata a pártfogótól el ne vonassák s hogy a jogok gyakorlata vagy a személy elhalása, esetleg a vagyonnak más kézre jutása által el ne enyészszék. Tekintve azonban, hogy felperes azt, hogy alperes a pichnyei egyháznak kegyura lenne, vagy hogy e kegyúri jog a szinnai uradalom tulajdonával dologi összefüggésben állana, nem igazolta; tekintve, hogy a kegyurasággal kapcsolatos legkiválóbb jognak a lelkészi kijelölési jognak több mint harmincz év óta nem gyakorlását felperes hallgatólag önmaga is beismerte, mig viszont azt, hogy a kijelölési jog alperest bármely személyes oknál fogva