Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

268 fogházra ítéltetik, mely a Btk. 42. §-a alapján javító intézetben kitöltetni rendeltetik. Indokok: Sch. Györgyné született B. Mária a végtárgyalás során előadta, miszerint a f. évi július hóban a Hunyadi-téren vásár alkalmával vádlottat rajta kapta, midőn az az ő zsebében kaparászott s azután kezét kihúzva futásnak eredt; miután zsebéből 2 frt 20 krt tartalmazó tárczája hiányzott, vádlottnak utána eredt s őt a vásáron levő egy palotai ember segélyével elfogatta, de vádlottnál a pénztárczát már meg nem találta. Vádlott határozottan tagadja, hogy Sch. Györgyné zsebébe belenyúlt volna, annyit azonban beismer, hogy futá9 közben fogatott el, szaladásának egészen más indokot adván. Ezen körülmény különben K. Gábor rendőr azon vallomásával, miszerint K. Nándortól még a helyszínén hallotta, hogy vádlott üldözés közben fogatott el. .szintén igazoltatott. Tekintve, hogy vádlott hasonló körülmények közt elkövetett ilyen cselekményért már két izben is büntetve volt; a törvényszék Sch. Györgynének hit alatt tett vallomásával beigazoltnak látta, miszerint F. Hermann a többször nevezett nő birtokából annak 2 frt 20 krt tartalmazó 14 kr. értékű pénztárczáját jogtalan eltulajdonitási czélból elvette s rajta kapatván, futásnak eredt, e közben a pénztárczát valószínűleg magától elhajította. Annyival inkább bebizonyitottnak volt veendő, hogy vádlott volt az, a ki a pénztárczát a már leirt módon elvette, mert a vizsgáló biró előtt azt is tagadta, hogy futás közben fogatott el, s most midőn azt látta, hogy a futás igazolva van, egy uj védekezési módhoz fordult, melylyel a futást kjvánta indokolni. Vádlott cselekménye a Btk. 333. §-ába ütköző lopás tényálladékát képezvén, őt, tekintettel arra, hogy lopásért már két izben büntetve volt, de másrészt arra is, hogy a 16-ik évet még be nem töltötte, a Btk. 333. §-ába ütköző s a 338. §. szerint ugyan bűntetté minősülő, de a 85. §-nak 3. pontja értelmében vétséget képező lopásban bűnösnek kimondani, és ezért a Btk. 340. és a 85. §-nak 3. pontja alapján a 20. §-ra figyelemmel, az itélet rendelkező részében meghatározott módon büntetni és a panaszos nőnek okozott kárban marasztalni kellett. A büntetés kimérésénél a lopott dolog csekélyebb értéke