Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXI. kötet (Budapest, 1889)

87 333- §-ába ütköző és 336. §. 3. pontja szerint minősülő megkisérlett lopás bűntettének a 65. §. szerinti kísérletében bűnösnek mondatik ki s ezért 2 évi börtönre és 5 évi hivatalvesztésre Ítéltetik, stb. Indokok : Gy. Uros és T. Velimir azzal vádoltatnak, hogy 1885. évi jan. 5. és 6-ka közti éjjelen, midőn az éjjeli őrszolgálatot a gör. keleti vallásúak karácson előestéje miatt más vallásúak teljesítették, ezen alkalmat felhasználva, H. Lipót házának padlására felmásztak azon szándékkal, hogy ennek kakasát és a padláson felhalmozva volt szemes kukoriczáját ellopják. Miután azonban az éjjeli őrszolgálatból haza tért H. Lipót által tetten érettek, nehogy ez feljelentőjévé legyen bűnös cselekményüknek, 14 késszurást ejtettek testén, a mely késszurások által előidézett nagyfokú vérveszteség a bonczjegyzőkönyvre alapított orvos-törvényszéki látlelet és szakértői vélemény szerint a H. Lipót halálát okozta. Gy. Uros ellen azon gyanuokok merültek fel, hogy elfogatásakor arczán többrendbeli karmolás észleltetett, inge egy helyen széttépve és azon egy vérfolt találtatott, hogy a tett helyén talált sapkát Gy. Urosnak a felesége, a csendőrök és G. Jócza tanuk előtt a férje tulajdonának mondotta, hogy a csendőrök különösen Z. Illés Pál csendőrörsvezető előtt beismerte volna, hogy T. Velimirrel a H. Lipót padlásán volt a kérdéses éjjelen ; hogy nővére, Gy. Drága a csendőröknek, midőn ezek a tett elkövetése után nyomban a H. Lipót szomszédjában lakó Gy. Perszida házába mentek házkutatást eszközölni, azt mondotta volna, hogy néhány perczczel előbb Gy. Uros hajadon fővel ott járt és onnan öcscsének Gy. Sándornak a sapkáját elvitte; végre, hogy T. Velimir azt állította, hogy Gy. Uros a H. Lipót udvarába ment és onnan eltűnt. T. Velimir vádlott ellen pedig H. Lipótné vallomása alapján gyanú merült fel a tettességre nézve azon okból, mert ezt panaszosnő, midőn férje után a padlásra felment, a padláson lenni látta, onnan letaszította, s midőn felugrott, egy alak, kiben ő ruházata és testalkata után T. Velimirre vélt ráismerni, a T. Velimir háza felé vette futásának irányát, s midőn panaszosnő férjének segélykiáltása folytán a szomszédjában lakó T. Velimir