Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

42 hitelezők a vagyon kezelése s értékesítése iránti határozataikat ugyancsak az uj csődtörvény 106. §. határozatainak megfelelően vagyis a követeléseik összege szerint számítandó szótöbbséggel hozzák, ebből okszerüleg következik, hogy az ilykép átalakitott csődökben a hitelezők katározataira nézve a szavazatok számítá­sát illetőleg irányadóul elfogadott elv a választmányi tagok válasz­tásánál is alkalmazandó. 16. Azon ügyvéd, a ki meghatalmazotti minőségben a bíróság­hoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ, a mennyiben a sértés súlyosabb beszámitás alá nem esik, fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi birósága, nem pedig a magát sértve érző biróság által fenyitendő (1887. XXVIII. tcz. 1., 3. §-ai). (1888 február 16. 621. sz. a.) A n.-szent-miklósi kir. jbiróság Mattiassich Ferencz ügyvéd által képviselt St. Rada és társai felpereseknek, — St. Boga alpe­res elleni sommás visszahelyezés iránti perében végzett: Törvényes időben beadott felebbezési indokok elfogadtatván, az összes iratok kapcsán a tekintetes kir. ítélő táblához felter­jesztetnek. Egyúttal első sorban felperesi ügyvéd a felebbezési beadványban használt ezen kitételek «birói önkény a felső biró­ság rendelete elleni tiszteletlen és törvénytelen eljárás, helytelen, törvénytelen, szabályellenes, alaptalan és elhamarkodott eljárás* miatt az 1874. évi XXXIV. tczikk 67. §-ának 6. pontja alapján 50 frt pénzbirsággal fenyíttetik és annak végrehajtás utján behaj­tása iránt az ügyvédi kamara értesíttetik. (1887. jun. 19. 2656.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsöbiróság Ítéletét tekin­tettel a sértés minőségére 10 frtra leszállítja. (1887. okt. 4. 34443.) A m. kir. Curia: Mindkét alsó bírósági végzés a pénzbírság kiszabására vonatkozólag megsemmisíttetik és a kir. jbiróság az 1887. évi XX. tcz. 3-ik §. értelmében követendő eljárásra utasit­tatik, mert az 1874. évi XXXV. tcz. 67. §-a az 1887. XXVIII. tcz. 1. §-a által hatályon kivül helyeztetett, az utóbbi törvény 3. §-a szerint pedig azon ügyvéd, a ki meghatalmazotti minőségben a bírósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használt a

Next

/
Thumbnails
Contents