Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

41 megválasztottaknak, mert a mint az már előbb kifejtve lett, e csődügyben a fenforgó kérdésben nem az 1881. évi XVII. tczikk, hanem .az 1840. évi XXII. tczikknek vonatkozó szakaszai lévén alkalmazandók, ezek szerint 51., 52. §-a a csődhitelezöknek fejenként és nem a követelések összege szerint számítandó többsége a nevezettekre adta szavazatát. (1888. jan. 16. 98. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése ama részében, mely szerint B. Miklós s társai részéről 10839. sz. a. beadott felfolyamodást visszautasító csődbirósági hasonszámu végzés megváltoztatása mellett a felfolyamodást elfogadta s ennek folytán a 10533. sz- csődbirósági végzést felülvizsgálat alá vette, helybenhagyatik. Ellenben ugyanezen másodbirósági végzés a csődválasztmány kiegészítését tárgyazó érdemleges részében megváltoztattatik s e tekintetben az eljáró csődbíróságnak 10533. számú végzése hagyatik helyben. Indokok : Habár az eljáró csődbíróság a fenforgó csődválasztmány-kiegészitési ügyet az 1881. évi csődtörvény 106. §-a alapján döntötte is el, s habár a hivatkozott §. szerint a csődbíróság ily esetben véglegesen határoz is : mindamellett, tekintve, hogy a csődhitelezők között épen az képezte vita tárgyát, miként vannak jogosítva szavazataikat ama átalakított csődügyben gyakorolni: az 1840. évi XXII. tczikk 52. §-a értelmében egyénenként-e, vagy pedig az 1881. évi XVII. tcz. 106. §-a értelmében követeléseik összegei szerint ? A csődbíróság a fenálló felebbviteli rendszer mellett nem lehet hivatva emez előzetes kérdésnek is végleges eldöntésére ; miért is helyesen változtatta meg a másodbiróság az arra jogosított csődhitelezők részéről törvényes időben beadott felfolyamodást visszautasító elsőbirósági végzést és helyesen bocsátkozott a választást elintéző csődbirósági végzésnek érdemleges felülvizsgálatába. Eme részében azonban a másodbirósági végzés megváltoztatása mellett az első bíróság végzése volt helybenhagyandó indokolásánál fogva, főleg pedig azért, mert az 1881. évi csődtörvény életbeléptetése tárgyában kibocsátott miniszteri rendelet 13. §-a mely szerint ezen csőd átalakíttatott c) pontjában alkalmazandónak kijelentett 157. §-ában az uj csődtörvénynek, jelesül ezen §. második bekezdésében ki lévén mondva, hogy a