Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

29 A kir. tszék az 1866. évi szept. 21-én M.-án M. János és Sz. Mihály által alkotott kölcsönös örökösödési szerződést M. János volt zólyomi lakos hagyatékára vonatkozólag felpereseknek oldalági törvényes örökösödését megállapítja, javukra a le.ltárilag kitüntetett ingókból 4387 frt 62 krnyi összeget, valamint a hagyatékhoz tartozó, a zólyomi tjkv 636. sz. lapján 40. hr. sz. a. ház felének fele részére vonatkozólag a tulajdonjogot egymás között egyenarányu ág szerinti örökösödés czimén megítéli, alpereseket az Örökösödési osztály megtételének ily értelembeni tűrésére kötelezi. Indokok: Az eredetben felperesek által B. alatt bemutatott okmány M. János és Sz. Mihály szerződő feleknek kétoldalú megegyezésén alapulván, ez öröklési szerződésnek tekintetik, és bár ilyenekről régibb törvényeinkben említés nincs, de mert azokban azok világosan kizárva nincsenek, ezen öröklési szerződések, ha különben mások jogaiba vagy a törvénybe nem ütköznek, megállanak nemcsak házastársak, hanem idegenek közt is, ha a végrendelet kellékeivel birnak, és mert az 1876: XVI. tcz. 38. §-a szerint az öröklési szerződések alaki kellékei a keletkezésük idejében érvényes jogszabályok szerint itélendők meg. A B. a. szerződés érvénye tehát a végrendeletek alakszerűségeit szabályozó, az 1876: XVI. tcz. életbe lépte előtt fennállott törvények alapján bírálandó el, ebből folyólag tekintve, hogy törvényeink értelmében az írott magánvégrendelet külső főkellékeként megkívántatott, hogy annak alkotásánál öt alkalmas, a végrendelkező által erre különösen felkért, egyszerre mindannyi jelenlévő tanú jelen legyen, kik a végrendeletet sajátkezüíeg aláirják, ezt az országbírói értekezlet is helybenhagyta és csak aképen intézkedett, hogy a végrendelet külső kellékei tekintetében fenálló törvényes szabályok a polgári állásra való tekintet nélkül egyforma hatálylyal bírjanak, de miután a B. a. örökösödési szerződést csakis két tanú előttemezte, s annak tartalmából nem is tűnik ki az, hogy annak alkotásánál több tanú jelen lett volna, ugyanazért ezt külkellékek hiányából érvényteleníteni kellett. S miután a beszerzett hagyatéki iratokkal kimutatva lett az, hogy néhai M. János volt zólyomi lakos 1882. év deczember 21-én egyenes leszármazók, továbbá felmenők és a fentiek szerinti érvényes vég-