Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

30 intézkedés nélkül halt el, továbbá kimutatva lett az, hogy a nevezett örökhagyónak két testvére volt, névszerint: Cs. Antalné, a kitol a felperesek és Sz. Mihályné, a kitől az alperesek származnak és miután ezen leszármazásuk hitelt érdemlöleg igazolást nyert, ugyanazért az országbírói értekezlet I. rész 11. és 12. §-ai szerint az oldalrokonoknak adott képviselési jognál fogva a hagyaték fele része felpereseknek megítélendő volt, önként értetődvén, hogy a felosztás köztük az ág szerinti örökösödés elve szerint fog eszközöltetni. A hagyaték megítélésének alapjául az 1882. év decz 27-én és folytatólag felvett leltár szolgált, melynek cselekvő állagából a következő tételek lettek kihasítva, u. m. : 1. A leltár 5. tétele alatt felvett és G. Terézt az 1882. okt 24-én kelt kötvény szerint szenvedőleg terhelő 1000 frt és pedig azért, mert ennek kihasitásába az összes örökösök a hagyatéki tárgyalás folyamán beleegyeztek. 2. A leltár 19., 20., 21., 22., 25., 68., 69., 141. és 177. tétele alatt felvett tárgyak 29 frt 50 krnyi értékben, mert erre vonatkozólag az alperesek felhozták azt, hogy eme tárgyak K. Sz. Mária tulajdonát képezik, azok tulajdonjoga őt megilleti: és mert az ezen állítás igazolásául kínált főesküt felperesek sem el nem fogadták, sem vissza nem kinálták, ezen kérdés a prts. 234. §. alapján lett elbírálva. 3. A leltár 183. tétele alatt a zólyomi 636. sz. tjkvben 40. hrsz. a. ház felerészének értékéül felvett 1000 frt, mert az ingatlan azon ítélet rendelkezése szerint a felpereseknek természetben lett megítélve. Alpereseket azon kérelmükkel, hogy a hagyatéki leltárból a fentieken felül még néhány tétel kihasittassék, a kir. tszék elutasítja és pedig a leltár 3. tétele alatt felvett és a zólyomi népies takarékpénztárnál Sz. Mihály örökösei nevére 1082. sz. a. elhelyezett 5000 frt tekintetében azért, mert igazolva lett, hogy ezen könyvecske az örökhagyó birtokában volt és a leltározásnál is a hagyaték birtokában találtatott s ily betéti könyvekre azon jogi vélelem áll fen, hogy tulajdonosául az tekintetik, ki annak birtokában van, addig, míg az ellenkezője be nem bizonyittatik, az ez irányban vezetett bizonyítás pedig nem igazolta azt, hogy ezen