Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

i5 tani meg sem kísérelte, az pedig, hogy elsőrendű alpres a meghatalmazás tényét tagadásba vette arra nézve, hogy másodrendű alperes a váltót elsőrendű alperes meghatalmazása nélkül irta alá, bizonyítékul másodrendű alperes ellenében nem szolgálhat (1886. decz. 13-án 54,231. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla az elsöbiróság ítéletének azt a részét, mely által felperest H. Mór elsőrendű alperes ellen érvényesített keresetével elutasította, vonatkozó indokolásánál fogva helybenhagyja; annak H. Miksa másodrendű alperesre vonatkozó részét ellenben megváltoztatja, és ezen alperest, mint az Ipolyságon 1881. évi jul. 6-án 5000 frtról kiállított és a keresethez eredetben A. alatt mellékelt váltó elfogadóját kötelezi, hogy felperesnek 5000 frt tőkét megfizessen. Indokok : H. Miksa másodrendű alperes beismerte, hogy a H. Mór elsőrendű alperesre intézett kereseti váltót a helyett, mint annak meghatalmazottja elfogadta. A perbe egyenesen váltókötelezettként idézett H. Mór azonban a per során határozottan tagadta, hogy másodrendű alperest a kereseti váltónak helyette elfogadására meghatalmazta. Miután felperesnek elsőrendű alperessel szemben a váltóeljárási szigor szerint rendelkezésre álló bizonyítékokkal az ellenkezőt bizonyítani nem sikerült, elsőrendű alperes határozott s meg nem czáfolt tagadása folytán az tartandó, hogy másodrendű alperes a kérdéses elfogadási nyilatkozatnak elsőrendű alperes nevében megtételére meghatalmazva nem volt. Ily körülmények között, ha másodrendű alperes a V. T. 105. §-ából folyó kötelezettség alól szabadulni kivánt, felperessel szemben alperes tartozott volna kimutatni, hogy a kérdéses elfogadási nyilatkozat megtételére elsőrendű alperes által valóban meghatalmazva volt. Miután nevezett alperes ezt tenni meg sem kísérelte, irányában bebizonyitottnak veendő, hogy a kereseti váltónak H. Mór meghatalmazottjaként elfogadására jogosultsága nem volt; ennélfogva a V. T. 105. §-a alapján másodrendű alperes a váltóösszeg megfizetéseért személyesen és azon minőségben felelős, melyben az. állítólagos meghatalmazás esetében felelős lett volna ; másodrendű alperes által a megfizetési kötelezettség ellen az alapon tett kifogás, hogy a kereseti váltó elfogadása érvényes kötelezettséget meg nem állapit az okból, mert a tőzsdei fogadások folytán kelet-