Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

290 tólagos váltókötelezettnek örököseit idézte perbe és az elhalt adós utáni hagyatékul a G. alatti halálesetfelvételben felsorolt ingatlanságokat mutatta ki, a nélkül azonban, hogy csak állította volna is, hogy ezen ingatlanság a hagyatéki biróság által a perbe idézett örökösök javára tulajdonul mint örökség már átadva lenne, söt per folyamán maga adta elö, hogy néhai E. Antal hagyatékára nézve a hagyatéki eljárás folyamatba téve nincs. Minthogy az örökösök a jogelődöt terhelt tartozásnak kifizetésére csak azon vagyonból, illetőleg azon vagyon értéke erejéig kötelezhetők, mely reájuk az adós jogelőd után örökségül maradt, minthogy másrészről a hagyatéki vagyon az örökösök részére bíróilag történt beszavatolásáig jogilag egy egészet képez, minthogy végre az örökösök fizetésre a kereseti követelés megfizetésében elmarasztaltatásuk esetére is csak ezen jogilag egy egészet képező, ma még osztatlan állapotban levő hagyatéki vagyonra vezetendő végrehajtás terhe mellett volnának kötelezhetők, ennélfogva, hogy ezen még osztatlan állapotban levő hagyatéki vagyonból az örökösök fizetésre kötelezhetők legyenek, szükséges, hogy perbe mindazok beidézve legyenek, kik ezen hagyatékhoz örökösödési igénynyel törvénynél vagy végrendeletnél fogva bírhatnak. A felperes által G. alatt hiteles alakban becsatolt halálesetfelvételből kitűnik, hogy az elhalt E. Antalnak özvegye S. Mária még él, kit az örökségi vagyonhoz való igény özvegyi haszonélvezet jogczimén törvénynél fogva megillet, kitűnik továbbá, hogy ezen örökösnek mint érdekelt félnek a perbe személyesen beidéztetése a fentebbiek szerint kifejtetteknél fogva tehát mellőzhetién. Miután pedig özvegy E. Antalné született S. Mária perbe idézve nem lett, és miután meghallgatása nélkül a jelzett vagyonból fizetést elrendelni azon esetre sem lehetne, ha felperes követelése esetleg jogosnak bizonyulna: felperest ez alapon az örökösöknek csak egy része ellen irányzott keresetével elutasítani kellett. (1887 november 11. 4668. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítélete az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik.