Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

200 Minthogy pedig I. r. vádlottnak a végtárgyaláskor tett azon állítása, hogy az özv. J. Imréné testén észlelt börhorzsolások és véraláfutások általa okoztattak akkor, midőn ő özv. J. Imrénével dulakodott s azt torkon ragadva az ágyra lökte, a bonczoló orvosoknak a pótvizsgálat során adott 67. n. sz. a. azon véleménye által, miszerint az emiitett véraláfutások és horzsolások ha egy időben jöttek létre, két egyén, ellen esetben egy egyén által okoztattak, ismét nincs megczáfolva, minthogy ugyanott a bonczoló orvosok oda nyilatkoznak, hogy az özv. J. Imréné ellenállási képességét az első rendű vádlott egymagában is képes volt legyőzni s a holttesten észlelt erőszak nyomait létre hozni, minthogy továbbá a bonczjegyzőkönyv szerint kétségtelen, hogy a nyakon észlelt sérelem, illetve azon, kézzel lett szorítás, mely a gégeporczot szétzúzta, feltétlenül halálos volt, minthogy ezen sérelemnek I. r. vádlott kezétől származása ugy ennek, mint II. r. vádlottnak előadásából és egyéb vizsgálati adatokból minden kétséget kizárólag megállapítható, minthogy végül I. r. vádlottnak közönséges emberi értelem szerint tudnia kellett azt, hogy egy 74 éves gyenge beteges testalkatú öreg nő torkára oly erős nyomásnak gyakorlása szükségképen halált okoz; ellenében az ölésre irányult szándék igazolást nyert, ennélfogva őt, tekintettel arra, hogy a. szándéknak előre megfontolt volta nem bizonyítható, a Btkönyv 279. §-ába ütköző szándékos emberölés büntette miatt és pedig a 281. §. 1. bekezdése szerinti minősítéssel azért kellett bűnösnek kimondani, mert azon állítását, hogy szándéka erős felindulásban keletkezett, a közte és anyósa között támadt perlekedés elfogadhatólag indokolja, a vizsgálat adatai pedig egyrészt meg nem czáfolják, másrészt arra nézve, hogy igen gyakran becstelenitő szavakkal volt illetve az elhunyt által, teljes bizonyíték merült fel. A büntetés kiszabásánál vádlott büntetlen előélete és az elhunyt anyósának igazolt czivakodó természete mint enyhítő körülmények jöttek figyelembe, súlyosító körülményül vétetett ellenben az, hogy vádlott anyósát, gyermekeinek nagyanyját, azt a nőt, ki őt és gyermekeit 15 év óta vagyonából tartotta, ki róla is végrendeletében igen szépen emlékezett meg, fosztotta meg életétől, és pedig miután e súlyosító körülmény az enyhítő körülményekkel egybevetve tulsulylyal bír, vádlottra ezért a Btk. 90. §. alapján a Btkönyv