Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

196 gondnok e minőségében a csődtömeg érdekében tett fáradozásai díjazását a csődtörvény 103. §-a alapján joggal követelheti: ebből szükségképen következik, hogy ezért ép ugy, mint a csődnyitás körül felmerült költségért nem a panaszlott adós, hanem jogtalanul csődöt kérő hitelező tartozik felelősséggel; az eljáró csődbíróság tehát helyesen kötelezte őt a mérsékelve megállapított tömeggondnoki dijaknak is a megfizetésére. 80. Bizonyítás kérdése gyilkosság esetében. —Beismerés visszavonása. — Beismerés mint enyhitő körülmény. — Praemeditatio kérdése. — Büntetés felemelése a felső fokon. (1888 máj. 9. 3013. sz. a.) A debreczeni kir. tszék gyilkosság büntette miatt vádolt özv. J. Sándorné és Sz. Mária elleni bűnügyben itélt : I. r. vádlottat a Btk. 279. §-ába ütköző s a 281. §. 1. pontja szerint minősülő szándékos emberölés büntette miatt bűnösnek, II. r. vádlottat a Btk. 374. §-ába ütköző s a 376. §. szerint minősülő bűnpártolás vétsége miatt vétkesnek kimondja s I. r. vádlottat a Btk. 281. §-ának 1. pontja alapján a 90. §. alkalmazásával nyolcz évi fegyházra, II. r. vádlottat a Btk. 376. §-a alapján egy évi fogházra itéli, stb. Indokok: A helyszíni szemlejkönyv s az előnyomozat igazolása szerint bizonyítva van, hogy özv. J. Imréné 1886. évi aug. i-én virradóra ágya gombjára felakasztva találtatott. A törvényszéki orvosi bonczolás és arra alapított szakértői vélemény megállapította, hogy a halált idegen kéz által a nyakra alkalmazott erős összeszoritás által előidézett fuladás okozta. Ezen nyomokon a vizsgálat megindittatván, az eredményre is vezetett, annyiban hogy mult évi aug. 4-én a letartóztatott Sz. Mária II. r. vádlott bevallotta önként, hogy az elhunyt rossz bánásmódja miatt özv. J. Sándorné, annak menye, még több nappal a tett elkövetése előtt elhatározta, hogy anyósát elteszi láb alól oly módon, hogy azt megfojtja, bevallotta még azt is, hogy előzetesen kinyerte J. Sándorné az ő beleegyezését a tettnél való segédkezésre, minek