Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

l82 végrendelet tanúsítja, hogy felperesek néhai E. Vinczének nem örökösei, hanem csak hagyományosai, s igy örökösi minőségük hiányában felperesekként nem is léphetnek fel. 2. Mert az A. alatti haszonbéri szerződés 10. pontja értelmében a haszonbér megszüntetése fél évi felmondáshoz köttetvén, tekintve, hogy felperesek nem állították, annál kevésbé bizonyították, miként néhai E. Vincze vagy örökösei által, a haszonbér felmondatott volna, jelen kereset nyilván idő előtti; de meg nem szünteti a haszonbért a bérbe adó elhunyta sem, mert az elhalálozás esetére is a fél évi felmondás irányadónak tekintendő annál is inkább, mert a bérlő oly időben, midőn a bérlet tárgya megmunkáltatott — s általa befektetések eszközöltettek — a bérletet saját kárával elhagyni nem tartoznék, s igy nyilvánvaló, hogy az A. alatti 10. pontja második bekezdésében foglalt intézkedés csak ugy értelmezhető, hogy bármely fél halála esetére a bérlet csak felmondás utján szüntethető meg. 3. Mert a haszonbérleti szerződés megszüntetése a bérletfizetés elmulasztása vagy más kikötések nem teljesítése okából az 1881. évi LIX. tcz. 13. §-a i) pontja alapján csak akkor volna elrendelhető, ha teljesítésük a haszonbérlet megszüntetésének terhe alatt irásbelileg kiköttetett ; tekintve azonban, hogy az A. a. haszonbéri szerződés ily kikötést magában nem tartalmaz, a kereset alaptalan. 4. De eltekintve mindenektől — a haszonbér megszüntethető nem volt — mert az alperesileg tárgyalás folyamán másolatban csatolt és a 4037/87. sz. a. kérvénynyel részben hiteles alakban és részben eredetben beterjesztett 8—287. a. okmányokkal igazoltatott, miként I. r. alperes az A. alattiban foglalt kötelezettségeknek megfelelt. 5. Mert elvégre — a C. a. végrendelet II. pontja szerint — a haszonbérlet tárgyára nézve az I. r. alperes kizárólagos örökösnek kirendeltetvén, azon feltett és tagadott esetben is, ha az A. a. haszonbéri jogviszony tényleg megszűntnek lenne tekintendő, az I. rendű alperes az az előtt haszonbér tárgyát képezett ingatlanság birtok- és haszonélvezetéhez, még az A. alatti szerződésnél sokkal erösebb jogczimet nyert a C. alatti végrendelet által, s mert az örökség az örökhagyó halálával — s igy az örökség megnyíltával — ipso facto — a C. a. értelmében — az örökösre, t. i. I. r. alperesre háramlott — ki tényleges birtokban