Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

XVIII IX. FEJEZET, A vallás és ennek szabad gyakorlata elleni büntettek és vétségek. Lap 73. "Vallás szertartási gyakorlatára rendelt helyiség»-e az, mely nem csak isteni tiszteletre szolgál, de lakószobául is használtatik.._ 178 XIV. FEJEZET. A szemérem elleni büntettek és vétségek. 51. A részesség kérdéséhez erőszakos nemi közösülés esetében. — Kísérlet. — Indítvány. — Vádelv. — Bűntett vagy vétség?.— 123 XVII. FEJEZET. A rágalmazás és a becsületsértés. 83. Az exceptio veritatis kérdéséhez. — A fegyelmi eljárás meg nem indításának hatálya. — A becsületsértés, a rágalmazás és a hamis vád közti viszony kérdéséhez —_ . ; --_ — — ___ — 212 88. (67. számú teljes-ülési döntvény.) A rendőri hatóságoknak hivatalosan eljáró «őrségi» közegei hatósági tagoknak nem tekintetnek, s az ellenük hivatalos eljárás közben elkövetett becsületsértés nem a Btkönyv 262., hanem annak 261. §-ában körülirt vétséget képezi — • UH&aöfi~lji»(aa 4kjú^6^9ér*éf i»* --- — —»-''jrf! jtüá 106. Hatóság elleni erőszak és becsületsértés anyagi bűnhalmazata. — A hatósági megbízás teljesítésében eljáró közegnek személyét sértő becsületsértés a hatóság elleni erőszaktól különálló cselekmény 274 12J. Azon körülmény, hogy a mást sértő, esetleg állását veszélyeztető állítást valaki mástól hallotta, és nem maga koholta ki, de nem tudva annak valódiságát, mint tényt mégis tovább beszélte, sőt a felsőséghez intézett feljelentésében is mint tényt állította: az állítás valótlansága esetében ennek rágalmazó voltát nem szünteti meg. 308 XVIII. FEJEZET. Az ember élete elleni büntettek és vétségek. 80. Bizonyítás kérdése gyilkosság esetében. — Beismerés visszavonása. — Beismerés mint enyhítő körülmény. — Prasmeditatio kérdése. — Büntetés felemelése a felső fokon . — — — 196 92. Azon cselekedetnek az akaratra visszavezethető foganatosítása, melynek rendszerinti eredményét a cselekvő annak foganatosításakor előrelátja, a melyről tehát tudja, hogy az a létező és a keletkező viszonyokra és állapotokra megváltoztatólag hatna — nem ugyan egymagában, mi az okozatosság törvényei szerint feltétlenül ki van zárva, hanem a létező előzetekkei és fejleményekkel együtt kikerülhetlen, akár valószínű okozása lesz egy bizonyos eredménynek: kétségtelenül szándékos cselekedetet, ennek előrelátott eredménye pedig a szándékolt cselekedetnek szándékolt