Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

"7 ezen összeggel az E. alatti levél szerint terheltetett. Alperes tehát a bárcza átvételével felperes személyes adósa lett, miért is ezen összeg megfizetésében elmarasztalandó volt. A második részlet, azaz a 95 frt 98 krnyi összeg megfizetése alól alperes felmentendő volt, mert az alapszabályok 3. §-a szerint a biztosított tartozott volna ugyan ezen részletet 30 nap alatt megfizetni, a menynyiben ezt pedig nem tette, a biztosítás magában megszűnt és a társaság további kötelezettséget magára nem vállal; viszont pedig jogában állott felperesnek, a ki nem váltott II. részlet iránt kiállított «Prolongations-Polizze»-t visszaküldeni és ez által saját felelősségétől is maga magát megmenteni. Hogy pedig felperes ezen II. részletet is kifizette a társaságnak, bebizonyítva nem lett; minek folytán alperes ezen részlet megfizetése alól felmentendő volt. (1886 decz. 15. 5895. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felperest felperességi jogi hányából keresetével elutasítja. Indokok: Tekintve, hogy biztosítási ügyekben a jogi képviseletre az 1868: LIV. tcz. 84. §-a értelmében csak az igazgatóság van hivatva, a főügynökségek pedig az ilyenekből netán támadó jogi igények saját személyeikben való érvényesítésére vannak jogosítva: tekintve, hogy felperes azt, miszerint a per megindítására az erre jogosított igazgatóságtól felhatalmazást nyert volna, a per során nem igazolta — keresetével felperességi jog hiányából elutasítandó volt. (1887. nov. 25. 7137. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Mert részvénytársaságok a kt. 63. §-a értelmében csak czégük alatt állhatnak akár fel- akár alperesi minőségben perben, képviseletükre pedig az igazgatóság (kt. 186. §.), illetve a külföldi részvénytársaságok képviseletére a kt. 211. §-a értelmében a kirendelt és bejegyzett belföldi képviselőség van jogosítva. E szerint tehát a keresetben használt czim «főügynökség» oly czégnek, mely alatt részvény társaság perben állhatna, nem tekintethetvén, más részről a föügynökség vitelére jogosított egyén mint kereskedelmi meghatalmazott e minőségben a kt. 43. §-a értelmében főnöke nevében csak különös meghatalmazás esetében lévén jogosítva perek folytatására, de ekkor is saját neve-czége alatt a meghatalmazotti minőség kifejezésével (kt. 44. §.), ily felhatalma-