Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XX. kötet (Budapest, 1888)

112 de másrészt alperes saját beismerése szerint is perrendszeriien van bizonyítva, hogy felperes a peres átjárót a panaszolt háboritást megelőzőleg 3 éven át és jelesen a keresetet megelőzött évben békésen használta, ezzel szemben nem vehető figyelembe az alperesi tanuk, névszerint F. János és F. Katalin által bizonyított ama körülmény, hogy a vázlatrajzon x és y betűkkel jelzett helyen karók be voltak ütve, az ezen karók közti helyen füzfavesszöcske volt beillesztve, mert ezen körülmény magában véve a békés használatot ki nem zárja, főleg akkor, a midőn nemcsak a nevezett alperesi tanuk, de még az általa hivatkozott J. János és V. Mihály nevü tanuk is azt vallották, miszerint nem tudják, hogy a háboritást megelőzött időben felperes az átjárót mi módon gyakorolta, már pedig alperes a hivatkozott tanúival azt, hog) felperes az itt kérdéses átjáratban megakadályoztatott volna, nem igazolta, az itt előadottak szerint a békés használat kétségkívülinek bizonyult be. A háboritás tényét pedig alperes az 1886. évi decz. 17-én felvett tárgyalási jegyzőkönyvben beismerte. Mindezeknél fogva felperes keresetének helyt adni kellett. (1887. márcz. hó 19-én 1283. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsöbiróság ítéletét helybenhagyja azon értelemben, hogy felperest az elsöbiróság ítéletében körülirt átjárás használatába visszahelyezi. Indokok : Sommás visszahelyezésnek a tárgya csak a tényleges állapotnak a fentartása és igy annak a megállapítása, vajon milyen jogczimen gyakorolta felperes az átjárást, ez útra nem tartozik, miért is az elsöbiróság ítéletét a rendelkező rész szerint értelmezni és azt ezen értelmezéssel egyebekben azért kellett helybenhagyni, mert F. János és Katalin tanuk vallomása a panaszolt háboritást megelőzött 3 év előtti állapotra vonatkozik s mert annak elbirálása, vajon jogosan illeti-e felperest az átjárás használata, a sommás visszahelyezési per tárgyát nem képezi. (1887. jun. 28. 24278. sz. a.) A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatása mellett felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Felperes azon döntő körülményt, hogy ö az alperes beltelkén és a közbeeső falak felett emelt hidon az átjárást