Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

69 által az érsekújvári kir. közjegyző előtt írásba foglalt végrendelet érvényesnek kimondatik, s ennek alapján a tulajdonjog az érsekújvári 375. sz. tjkönyvben A. I. 1. s 427. számú ház, nemkülönben a 953. sz. tjkönyvben I. 1 —14. sorsz. a. foglalt s örökhagyó hagyatékául bíróilag megállapított x/s telekre alperesnö javára a 375. sz. tjkönyvben IV. 1 —15. sorsz. a. szintén örökhagyó hagyatékát képezett ingatlanra pedig a törvényes örökösödés megállapittatván, arra nézve a tulajdonjog alperesnö özvegyi jogától mentesen és a Sz. szül. K. Julianna javára az E. alatti egyezségben kikötött holtiglani haszonélvezet fentartása mellett, felperesnö javára megítéltetik. Indokok: A hagyaték állaga felperesnö keresete ellenére a C. alatti leltár szerint volt megállapítandó, mert az E. alatti osztályos egyezség tartalmának megfelelőleg vétetett fel, mely egyezség létrejöttét s valódiságát felperesnö sem vette tagadásba, csak azt állította, hogy annak özv. Sz. Jánosné szül. K. Julianna ingatlanaira vonatkozó része örökösödési szerződésnek tekintendő, mely, miután az örökös az örökhagyó előtt halt meg, az átruházó által hatályon kívül helyezhető. Felhozta továbbá, hogy az E. a. egyezség jogérvényesnek nem tekinthető, mert annak rendelkezései Sz. János hagyatéka beszavatolásánál a bíróság által figyelembe sem vétettek, az azt kiállítók által nem érvényesíttetett, bár másrészről beismeri, hogy az a tényleges birtoklásnak megfelelt. Azonban, miután az E. alatti osztályos egyezség tartalmából s szövegéből kiviláglik, hogy abban jogok nem az átruházó halála esetére biztosittatnak, hanem tényleg átruháztatnak s azok nyilvánkönyvi kitüntetése is megengedtetik, azon kifejezés pedig egymagában, hogy örökségkép engedtetnek át az abban felsorolt ingatlanok a szerződőnek, annak örökösödési minőségét annál kevésbbé állapítja meg, miután felperes beismerése szerint is annak hibás fogalmazásából s a felek intentiójából az tűnik ki, hogy a szándék az volt, mikép az ingatlanok még az átruházó életében egész birtoktestekben képezzék a szerződő felek tulajdonát; miután ehez képest a jelzett egyezség átruházási szerződés jellegét viselvén magán, egyoldalulag vissza nem vonható, minélfogva a K. alatti szerződés akkor, midőn abban az ifj. T. Jánosra