Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

5 6 azt hiszi, hogy csak elő kell rántani s kimutatni alperesnek a múltban tett egy-két mulasztását s akkor már joga nyilt összes hátralékos követelésének egyszerre való behajtására. Ezen álláspont azonban önmagától elenyészik, mert mi volt a czélja a részletfizetési kedvezménynek? csak az, hogy alperes a felperes által is méltányolt helyzeténél fogva tehetsége szerinti részletekben fizesse ezen adósságot, melyet egyszerre kifizetni kénytelen volt. Felperesre nézve tehát mindaddig, mig alperes a részleteket pontosan betartja, a törvény oltalmát igénybe vehető veszély fen nem forog; beállottnak tekintendő tehát akkor, ha alperes valamelyik részletet fizetni elmulasztja s ekkor joga megnyílt az összes hátralék keresetileg való követelésére. Ha azonban a hitelező a részletet, ha pontatlan időben is, elfogadja, még ez esetben is kétséges, vajon a hátralék iránti követelését érvényesitheti-e, mivel a korábbi részlet elfogadásával, a jogfolytonosság elvénél fogva, alperesnek a további részletek fizetésére a joga eo ipso megadottnak s nem elvonottnak tekintendő, ha azonban ezen kijelentés érvényéhez kétség férne is, nem fér kétség jelen esetben ahoz, hogy felperes az által, hogy a történt mulasztások közötti időben és a kereset megindítása után is a részleteket elfogadván, ezen tényei által alperestől a részletfizetési kedvezményt nem csak hogy elvonni nem akarta, de azt egyenesen fentartotta s ebbeli tényei a kifejezett fentartással egyenlő értéküeknek tekintendők, stb. (1886. évi június hó 30-án 11093. szám alatt.) A budapesti kir. itélő tábla : Az első bíróság ítéletét megváltoztatja és alperest 1544 frt qo kr. leszállított kereseti tőkének felperes részére leendő megfizetésére kötelezi, stb. Indokok : Alperes nem tagadta a követelés valódiságát és mennyiségét, de tagadta azt, hogy az A. a. okiratban kikötött részletfizetési határidőket elmulasztotta és igy alperesnek joga nyilt volna az egész követelést esedékesnek tekinteni, különösen utalva arra, miszerint felperes az állítólag elkésve teljesített, 1883. évi jan. i-én és 1885. évi jan. i-én lejárt részleteket és az ezeket követő havi részleteket megjegyzés nélkül elfogadta, minélfogva ugy tekintendő, mint a ki az A. alattiban kikötött jogá-