Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

30 Indokok : Vádlottak önként beismerik, hogy előleges összebeszélés folytán elmentek B. Gáspárhoz s öt azon adásvételi szerződés felolvasására kérték fel, mely egyrészről T. Alajos és neje, mint eladók, más részről T. Alajos és neje i-ső r. vádlott valamint T. János és neje II. r. vádlott, mint vevők között egy kapahámor adásvétele felett 1885. évi szept. 5-én köttetett, s megőrzés végett nevezett B. Gáspár kezeihez tétetett le, beismeri továbbá I. r. vádlott azt is, hogy ő ezen okmányt az azt felolvasó B. Gáspár kezeiből kikapta, és darabokra széttépve megsemmisítette. Ezen tett indokául védelmükre azt hozzákfel, hogy a szerződő felek között létrejött szóbeli megállapodás szerint az adásvétel tárgyát nemcsak a hámor, hanem az e mellett lévő rét is képezte, s miután ezen 'rétnek a szerződésből való kihagyatása tudomásukra jött, azért semmisítette azt meg L r. vádlott, minthogy az nem a szóbeli megállapodás szerint szerkesztetett. Ezzel szemben a szerződés megírásával megbízott B. Gáspár azt állítja, hogy ö a szerződést a szerződő felek férfi tagjai által előadott részletek alapján szerkesztette, hogy a rét eladása akkor a szerződő felek egyike által sem említtetett fel, s hogy az elkészített szerződés a jelen volt felek előtti felolvasás és jóváhagyás után lett azok által aláírva, a nők előtti felolvasás pedig azért mellőztetett, mert azoknak férjei kijelentvén, hogy a nők annak tartalmát már ismerik, az ujabbi felolvasást szükségtelennek nyilvánították. Ezen állítás valódisága sem a vádlottak felhívása folytán kihallgatott G. Mátyás és S. József vallomása, sem a vizsgálat során foganatosított szakértői szemle folytán tett szakértői nyilatkozatok által törvényesen megdöntöttnek nem tekinthető és pedig annyival kevésbé, mert a szerződés megírásának történetét T. János egyik szerződő fél és B. Gáspár vallomásával egyezőleg adja elő. De különben is egy közös okmány érvénytelenítésének törvényesen megengedett módjával annak az egyik szerződő fél általi önhatalmú erőszakos megsemmisítése elfogadható nem lévén, vádlottaknak fenébb előadott cselekménye, — tekintettel arra, hogy az a szerződő felek közös tulajdonát képező okmány jogtalan megsemmisítésére nézve s eként az egyik szerződő fél megkárosítására irányzott szándékkal vitetett keresztül, a büntető törvénykönyv