Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

51 406. §-ában körvonalozott magánokirathamisitás vétségének, illetve az ezen vétségbeni bünrészességnek alkatelemét is tartalmazza, vádlottakat e miatt az ügyészi inditványnyal egyetértőleg vád alá helyezni kellett. (1887 márcz. 12. 256. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. törvényszék végzésének megváltoztatásával vádlottak ellenében a további büntető eljárást megszünteti; mert eltekintve attól, hogy a megsemmisített szerződés csak ideiglenes szerződés volt, melynek alapján létesítendő lett voina később a végleges szerződés, a fenforgó cselekményben a kárositási szándék, mint a Btk. 406. § ában körülirt vétség egyik lételeme, vádlottak terhére meg nem állapitható, és pedig már azért sem, mert a megsemmisített szerződésnek minden pontozata a felek előadása utján ismeretes lévén, és ez irányban vádlottak semmit el nem tagadván, az a jog is, mely az ideiglenes szerződés után a panaszló feleket netán megillethetné, immár a felek szóbeli előadása alapján is megállapíthatónak mutatkozik és mert ehhez képest a kérdéses szerződésnek széttépése nem egyéb, mint kárositási szándék nélkül határozott kifejezése annak, hogy vádlottak az ideiglenesen megkötött szerződéstől elállanak és a szerződésben foglalt jogügylet létesítéséhez maguk részéről hozzá járulni nem kívánnak, az ebből netalán felmerülő nehézmények pedig polgári uton intézendők el. (1887 máj. hó 10-én 15015. sz. a.) A m. kir. Curia: T. Jánosné beismeri, hogy oly okiratot tépett el, a mely szerint ő mint vevő, a vételár s a vételtől való elállás esetére 1000 frt kötbér fizetésére volt kötelezve, eltépte pedig oly szándékból, hogy az abban meghatározott kötelezettség alól meneküljön. E kötelezettségtől való menekülésre irányult szándék összesíti magában a másik szerződő fél károsítását czélzó szándékot is, minélfogva nevezettnek cselekménye annál is inkább a Btk. 406. §-ába ütköző vétség jellegével bir, minthogy annak minősítésénél döntő suly abban a körülményben fekszik, hogy oly okirat semmisittetett meg, a mely külkellékeinél fogva bizonyításra alkalmas; e megsemmisítésből folyó büntetőjogi felelőséget pedig a kötés terhes feltételeinek beismerése egyáltalában meg nem szünteti. Ennek következtében a kir. itélö tábla végzésének