Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

És minthogy az egész cselekményre vonatkozólag a két alsóbb fokú bíróság egyező vád alá helyezést nem mondott ki : ez oknál fogva az 1880: XXXVII. tcz. 45. §-ának azon esete, mely azt tételezi fel, hogy az alsóbb fokú bíróságok egyező hatá­rozatuk által elrendelték légyen a vád alá helyezést, a jelen eset­ben nem áll elő; mely utóbbi szempont nem gyengittetik meg az által, hogy az «egy cselekménynek* egyik részére vonatkozó­lag a két bíróság között eltérés nem mutatkozik. Az előrebocsá­tottak szerint a megítélés tárgyát az egész cselekvőség képezvén, az, hogy e cselekvőség ugy és a szerint, a mint az történtnek mondatik, mindenik részét, mindenik ismérvét számba véve, a Btk. mely rendelkezése alá esik: a harmadfokú bíróság általi meghatározásnak és eldöntésnek tárgyául maradt fen. Ezen bíróság az egy cselekménynek a törvény alá való helyes subsumálásában nem gátoltathatik az által, hogy az alsóbb fokú bíróságok a cselekvőségek egyikét, tehát a cselekménynek elemét, a cselekménynek részét, egyezőleg oly törvényszegésnek minősí­tették, mely törvényszegés a harmadfokú bíróság megítélése sze­rint, nem képezi elemét azon büntetendő cselekménynek, a melylyé a kir. Curia «azon egy cselekményt* minősitendőnek látja. Ezek következtében az ügy érdeme egész terjedelmében lévén felülvizsgálandó: a kir. Curia nem fogadta el a kir. itélő tábla azon megállapítását, mely szerint a vád tárgyát képező cse­lekmény közokirathamisitást is képez. A közokirathamisitásnak, illetőleg a hamis közokirat kiállí­tásának egyik lényeges kelléke, hogy az okirat a közokiratra meg­állapított alakban legyen kiállítva, a mi a jelen esetben nem forog fen ; mert a sérelem alapját képező egyezség nem a tár­gyalási jegyzőkönyvbe van bevezetve s nem a jegyzőkönyv for­májának megfelelő alakban van kiállítva: hanem mint magán uton tanú előtt kötött egyezség minden hivatalos vonatkozás nél­kül van szövegezve, mely okiratra a felek látszólag sajátkezű kézjegyüket teiték, s a mely okiraton a felek nevét vádlott mint tanú és névaláiró irta alá. Nélkülözi tehát ezen egyezség a hiva­talos okirat minden kellékét; sőt még a hitelesítési záradékot is, a miért is az — a közokirat formájával épenséggel nem bír­ván — a hamis közokirat fogalma alá nem eshetik.

Next

/
Thumbnails
Contents