Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

3i3 vádlott ténykedését az erőszakosság ismerete tekintetében igyekszik enyhíteni. Minthogy azonban az alapperben hozott Ill-ad birói . ítélet szerint a panaszolt ténykedésekből állapíttatott meg az, hogy vádlott az erőszakos nemi közösülés kísérletét elkövette, ujabb bizonyítékok pedig eme ténykedések valótlan voltára nézve sem A. Emerenczia vallomásában, sem a többi tanuk előadásaiban fel nem hozattak, ez okokból nem létezik alap arra, hogy a kért perújításnak hely adathassák. (1887. decz. 21. 43396. sz. a.) A magyar királyi. Curia : Habár az alapperben kihallgatott A. Emerenczia sértett fél és tanuknak újbóli kihallgatása nem képezhette a perújítás iránti elővizsgálat tárgyát, ez azonban megtörtént és miután ennek eredménye szerint jelenségek látszanak fenforogni, hogy a nevezett sértett fél a tényáliást az alapperben nem hiven adta elő: mindkét bírósági végzés megváltoztatásával a perújításnak hely adatik, vádlott azonnali szabadlábra helyezése elrendeltetik. 108. A gonosz szándék magában a cselekményben foglaltatik s azon indok, hogy vádlott nem annyira gonoszságból, mint inkább pajkosságból követte el a tettet, enyhítőül be nem számítható. (1887. nov. 24. 1946. sz. a.) A magy. kir. Curia (lopás miatt vádolt D. Mihály és társai ellen a pestvidéki kir. törvényszék előtt folyamatba tett bűnügyben) : . . . 109. Habár a Btk. 386. §-a alkalmazhatóságához nem is szükséges, hogy az ellen, a ki vagyonát másra átruházta, a kielégítési végrehajtás már elrendelve legyen, mindazonáltal feltétlenül szükséges, hogy annak tudatával bírjon, miszerint másnak az ő vagyonából jogerejü kielégítési igénye lévén, ezen jogosított a kielégítésnek egyedüli vagy elégséges alapját képező vagyon jogtalan elvonása által követelésének érvényesithetésétöl elesik. 1888. február 3. 4122. sz. a.