Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

288 megerősítette. Minthogy mindezeken felül az itteni felperes, mint az illető váltó tulajdonosának jóhiszeműsége vagy a váltónak valódisága ellen, az alperesek legkisebb kifogást felhozni képesek nem voltak, ez oknál fogva az illető alpereseket alaptalan kifogásaikkal elutasítani kellett. (1886. decz. 9. 8871. sz a.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, az 1886 július 26-án 6098. szám alatt hozott sommás végzés hatályon kívül helyezése mellett felperest keresetjog hiánya miatt keresetével elutasítja. Indokok : A kereseti váltó tartalmából kitűnik, hogy az eredetileg saját rendeletre szólott és hogy a rendelvénybe az eredetileg létezett «meiner eigenen» szavak keresztülhuzás által törülve vannak, és a törült szavak helyébe «des Goldlust Ábrahám >» kifejezés van írva, ugy hogy a váltó jelenlegi tartalmához képest most nevezett G. Ábrahám rendeletére kibocsátottnak tűnik elő. Alperesek a kifogásokban és viszonválaszban határozottan állították, hogy midőn a kereseti váltót névaláírásukkal ellátták, az teljesen kitöltve volt és az csak saját rendeletre szólott; állították továbbá, hogy a váltónak a rendelvényes megnevezésére vonatkozó tartalma utólagosan és hozzájárulásuk nélkül lett megváltoztatva. A váltótörvény 82. §-ának 2. bekezdésében kifejezést nyert törvényes vélelem folytán felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a kérdéses megváltoztatás alperesek hozzájárulásával történt, vagy hogy — a mint felperes vitatja — neki a váltó alperesek által akként adatott át, hogy abban a rendelvényes megnevezésére vonatkozó lényeges kellék üresen hagyva volt s midőn a váltót lejáratkor a fizetés hiánya mellett óvatolni szándékozott, a váltót kitölteni akarván, azon hiszemben, hogy a kibocsátó dr. E. Simon a váltót mint forgató is aláirta, a váltótörvény 36. §-ában érintett lánczolat létrehozása czéljából a rendelvénybe a tmeiner eigenen» szavakat irta be. midőn azonban tévedését észrevette, ezen szavakat törülte és helyükbe a kibocsátó neve helyett rendelvényesül G. Ábrahám egyedüli forgatónak nevét irta be; egyszersmind ezen utóbbi körülmény, — alperesek által tagadott — valódiságának bizonyitása czéljából R. Kálmán tanura hivatkozott; a bizonyítás azonban nem sikerült, mert most neve-