Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

XVIII Lap 131. A 12. életéven alóli gyermek által történt elvétel lopást nem álla­pithatván meg, azon egyén, kinek a gyermek az elvett tárgyat átadja és a ki azt, ismerve a tárgy eredetét, megtartja : nem orgazda­ságot, hanem lopást követ el ... ... .._ ... ... - --- j6o XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 66. A végrehajtási zálogul lefoglalt ingóknak büntető felelősség alatt, a végrehajtást szenvedőnél hagyása esetére ez utóbbinak a nála hagyott dolgoknak ezentúl nem kizárólag az ő, hanem egy másik személy, vagyis a végrehajtató érdekében való fentartásira vonat­kozó megőrzési kötelezettséget el kell vállalnia, hogy ezen meg­őrzési kötelezettség szándékos megsértése, büntetendő cselekmény tényálladékát állapítsa meg ellene ... ... ... ... __- —.- — 212 128. Ha arra, hogy valamely áru nem vétel utján, hanem bizomány­képen adatott át, nincs teljesen hitelt érdemlő bizonyíték, a sikkasz­tás nem állapitható meg — — ... - — ... ... —- 354 XXX. FEJEZET. Az orgazdaság és bűnpártolás. 106. Ha az ellopott tárgy megtaláltatik valakinél s ez szerzési czimét nem képes bizonyítani, egyéb támpont hiányában orgazdaság vagy lopás mondható-e ki?--. ... ... ... ... ... ... 308 XXXI. FEJEZET. A csalás. 109. Habár a Btk. 386. §-a alkalmazhatóságához nem is szükséges, hogy az ellen, a ki vagyonát másra átruházta, a kielégítési vég­rehajtás már elrendelve legyen, mindazonáltal feltétlenül szük­séges, hogy annak tudatával bírjon, miszerint másnak az ő vagyo­nából jogerejü kielégítési igénye lévén, ezen jogosított a kielégí­tésnek egyedüli vagy elégséges alapját képező vagyon jogtalan elvo­nása által követelésének érvényesithetésétől elesik ... ... ... 313 XXXII. FEJEZET. Az okirathamisitás. 6. (65. számú teljes-ülési döntvény.) Azon postaszolga, a ki a hiva­tali szolgálatánál fogva reábízott és általa kezelt hivatali posta­könyv azon rovatába, mely azoknak sajátkezű névaláírása bejegy­zésére van rendelve, a kik részére a postaküldemény küldetett, hamisan maga irja vagy íratja be a czimzett nevét a czélból, hogy a posta kezelése alatt levő, másnak szóló küldeményt ez uton átvegye, és azzal mint tulajdonával rendelkezzék, a Btk. 394. §-a alá eső közokirathamisitást követi el; ellenben azon magánfél, a ki habár hamisan, és a fentebbi pontban megjelölt czélból másnak

Next

/
Thumbnails
Contents