Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

104 Ezen perben, mint ismeretlen tartózkodásu idézve volt alperes S. Ilka lakását és megbízottját 1883. évi 3690. sz. a., illetve ujabb megbízottját f. évi 1574. sz. a. bejelentvén, közvetlen idéztetése, illetve további értesittetése e körülményen alapszik. A kir. ítélő tábla s illetve a nagyméltóságú m. kir. Curia feloldó határozatai kézbesítéséből felmerült körülményekből s az ezekre vonatkozó 1883. évi 4948. és 5963., illetve 1886. évi 1574. sz. a. bejelentések alapján volt jelen ítéletnek a perben meg nem jelent alperesek jogutódai részére, illetve megbízottjuk kezéhez s illetve az ujabbi megbízott kezéhez kézbesítése elrendelendő, bárha egyébként ugyanezek perbe vonattak is már, illetve közvetlen érdekeltségük a már perben állott jogelődök elhalálozásával nyílott is meg. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg ítélt: A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét annyiban, a menynyiben felperesek keresetüknek azon részével elutasittattak, melylyel a néhai S. Zsigmond által 1878. évi június 7-én alkotott szóbeli végrendeletet érvénytelennek nyilváníttatni, esetleg félretenni kérték és a mennyiben a perköltség kölcsönösen megszüntettetett, mint nem felebbezettet érintetlenül, egyebekben pedig helybenhagyja. Indokok: Felperesek felebbezése csak arra van irányozvamiszerint a néhai S. Zsigmond után maradt ingatlan vagyon 1/s része öröklés czimén javukra megítéltessék azon megszorítással, hogy ezen ingatlanok jövedelme őket csak azon részben illesse, a mint azon kedvezményezettek elhalnak, a kiket az örökhagyó által alkotott végrendelet szerint az abban meghatározott arányban az élethossziglani haszonélvezet megillet. Ezek szerint a felebbezés nincs irányozva az ellen, hogy felperesek keresetüknek a végrendelet érvénytelennek nyilvánítására, esetleg egész terjedelmében félretételére vonatkozó részével elutasittattak s a perköltség kölcsönösen megszüntettetett, miért is e részben az elsőbiróság Ítéletét érintetlenül kellett hagyni. A felhozottak folytán a másodbirósági elbírálás tárgyát többé csak azon kérdés képezi, vajon mennyire illeti felpereseket, a végrendelettel szemben, az öröklés a hagyatéki ingatlanokra, a fenébb körülirt terjedelemben és mennyire sérelmes felperesekre