Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XIX. kötet (Budapest, 1888)

io3 czélba vett azon irány, hogy a végrendelet érvénye bizonyításával alperesek tartoznának, ez ügy elbírálásánál kiindulási alapul el sem fogadtathatott, nem annál is inkább, mert a hagyatéki iratoknál fekvő, a végrendelkezés tanúitól származó, és a sárbogárdi kir. járásbiróság által kivett eskü utján minden kétségen felül helyezett feljegyzés, illetve okiratból kétségtelen, hogy örökhagyó alapi S. Zsigmond az 1876. XVI. tcz. 15. §-ának teljesen megfelelő s igy teljes érvényű szóbeli végrendeletet tett; ennek ellenében tehát, miután azt felperesek kifogásolták, felpereseket is illeti a bizonyítás terhe. Ezt felperesek az e perbeni pótlólagos perfelvétel alapján lefolyt perben a D. alatti kérdőpontok alkalmazásával kérelmezték is és a nagyméltóságú m. kir. Curia f. évi 764. számú végzésében eme kérelmüket teljesitendőnek is találta. Az ez alapon kivett és a pertestnél 1886. 5269. sz. jegyzőkönyvben foglalt tanúvallomások egyhangúlag és határozottan bizonyítják, hogy a szóbeli végrendelkezés a törvényes alakszerűségnek megfelelőleg jött létre, hogy örökhagyó minden egyes pontjaiban kellő világossággal és határozottsággal nyilatkozott, hogy az azonnal irásba foglaltatott s a tanuk által együttes jelenlétükben pontonkint, a valósághoz és az örökhagyó intézkedéseihez hiven, megállapítva lett: kétségtelenné vált tehát ezen tanubizonyitás utján is a felperesi keresettel megtámadott végrendelkezés törvényszerűsége és valódisága. A végrendelkezés tehát érvényesnek bizonyulván, az azon szempontból, hogy hitbizományi intézkedésre irányul s már ez okból is semmis, felperesek igényei szempontjából többé figyelembe sem jöhet; mert ha e kifogás helyesnek el is fogadtatnék, általa csakis a helytelen intézkedés vesztheti hatályát, de alperesek végrendeletileg meghatározott öröklési joga sem meg nem szünhetik, sem felperesek javára korlátozás alá nem vehető s csakis a végrendelet által érdekeltek közötti intézkedés tárgyául szolgálhat a hagyatéki kérdés megoldása esetére. Alperes R. Venczel a végrendeleti intézkedés által a végrendeletben felsorolt felekkel közös érdekűnek jelentkezvén, perbevonatása elleni kifogásai a kellő alapot nélkülözik, s igy figyelembe nem is vétethettek.